K-Monitor Adatbázis

„Itt az újabb rendkívüli intézkedés: tilos kivinni tűzifát az országból” című közleményben jelentette be Nagy István agrárminiszter augusztus 9-én, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” A hírt a magyar sajtó nagy része, jobb- és baloldalon is, nagyjából szó szerint, hasonló címmel átvette. Az augusztus 9-én elfogadott kormányrendelet azonban egyrészt nem tiltotta meg a tűzifa kivitelét Magyarországról. Másrészt az Átlátszó által kikért, illetve a KSH-tól letöltött adatok szerint sincs szó a kivitel tilalmáról, hiszen a kormányrendelet elfogadása óta is zajlik a faanyagok exportja, az illetékes hivatalok tudtával.

2021 novemberében 33 beteget ápoltak a 150 főre méretezett kiskunhalasi járványkórházban, ami tavaly december óta üres. A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház közadatigénylésünkre nem csak a 2021-ben ápolt betegek számát, hanem a rezsikiadásokat is közölte. Az épület, ahogy megírtuk, 5 milliárd forintba került, a konténerkórházat a kormányközeli ZÁÉV és a WHB építette fel.

Van orosz gáz, mégis megváltozott a hazai hatósági ár, azaz a rezsicsökkentés. A kormány az elmúlt 12 évben nem szívesen beszélt arról, mennyibe is került a hazai árszabályozás. Az MVM honlapján elérhető képletek alapján azt számoltuk ki, mennyibe kerül az energia, ha a vállalkozók kapják tényleges piaci áron, és mennyi lehet a kiesés a lakossági rezsicsökkentéssel.

„A döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné” – ezzel utasította el közadatigénylésünket a Magyar Posta Zrt., amikor arra kértük az állami céget: árulja el, mennyibe került a lakat alá került posták rezsiköltsége. A válasz miatt közérdekű adatpert indítunk. A cég 2021-es beszámolója szerint 3,8 milliárd forint volt a teljes közüzemi kiadása.

Tordai Bence hozzáfért az eddig nem nyilvános szerződéshez, és arra jutott: direkt fogalmazott a szerződés homályosan, mert „rosszul néznének ki a milliós-tízmilliós nagyságrendű óradíjak”.

Már be is üzemelték az első mobilkazánt a Zala megyei Nagykapornak iskolájában. A kormány mégsem hajlandó elárulni, honnan és mennyiért szerzik be a kazánokat: arra hivatkoznak, hogy a „kért adatok döntés-előkészítési célt szolgálnak”. Holott a döntés láthatóan már megszületett. Eközben – az európai közbeszerzési értesítő szerint – Németországban 51,7 millió forintért helyszínre telepítve kapható a nagyteljesítményű konténerkazán, és az árban 3 hónapnyi üzemeltetés is benne van.

Vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál?

Tavaly szeptember 27-én jelentette be a magyar kormány, hogy aláírták a Gazprommal az újabb hosszútávú gázvásárlási szerződést, ami 15 évre szól. Idén nyáron plusz 700 millió köbméter gáz beszerzéséről állapodtak meg az orosz állami céggel. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyit fizet a magyar állam az orosz földgázért, csak azt mondogatták, hogy olcsó, pedig egyáltalán nem az. Közadatigénylésben kértük ki az elmúlt másfél évben kötött gázvásárlási szerződéseket, de ellátásbiztonsági, nemzetbiztonsági és egyéb okokra hivatkozva nem adták ki őket, ezért a bíróságra megyünk értük.

Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán. Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést, a beruházás nem valósult meg, a támogatási előleget pedig úgy tűnik, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.

Szeptember közepén jelentették be, hogy az állami tulajdonú MVM cége eladta az oroszlányi erőművet, ami 2016 óta nem működik, de fénykorában villamos és hőenergiát is termelt. Az új tulajdonos a bejelentés szerint majd korszerűsíti és 2024 elején újra beindítja. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának tesvére is felbukkan. A tulajdonosváltásról szóló híradásokban nem közölték az erőmű eladási árát, ezért a szerződéssel együtt kikértük az MVM leányvállalatától, de az a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adja ki. Pert indítunk, hogy kiderüljön, mennyi pénzt kért az állam az erőműért.