K-Monitor Adatbázis

Közel 2500 céget rakott ki szégyenfalára az NFÜ, az EU-s pénzek elosztásával foglalkozó kormányügynökség. Ezek azok a cégek, amelyek „valamilyen oknál fogva még nem vették át a nyilatkozatot”, olvasható az NFÜ honlapján.

Csaknem két és fél ezer olyan cég kapott összesen 45–50 milliárd forint uniós támogatást, amely nem akarja nyilvánosságra hozni a tulajdonosi hátterét. Az állam most visszavenné tőlük a pénzt.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szombaton nyilvánosságra hozta a nyilatkozattételi kötelezettséget nem teljesítők listáját, amelyen mintegy 2500 cég szerepel. Ezek a cégek nem vallották be, hogyan adóznak és a tulajdonosi szerkezeteükről sem adtak informciót. Az érintett vállalkozások elveszítik a korábban számukra megítélt támogatást. Ha már lehívták az összeg egy részét vagy egészét, kamatostul kell visszafizetniük, és további ellenőrzésre is számíthatnak.

Nyilvánosságra hozta az átláthatósági nyilatkozatot ki nem töltő cégek listáját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az a körülbelül 2500 cégtől, amely nem jelentették az NFÜ-nek, hogy hol adózott a támogatásokból megvalósított fejlesztésekből bejövő jövedelem után, az elveszíti a korábban neki megítélt támogatást.

Civil siker az uniós bürokrácia ellen, mégsem valószínű, hogy örül neki a Kormány: az Európai Bíróság egy friss döntése nyilvánossá teszi az Európai Unió Tanácsának jogalkotási eljárásában tett tagállami észrevételeket.

A kormány által eddig kommunikáltnál lényegesen nagyobb botrány áll a Lázár János által leállított uniós finanszírozású napelempályázatok ügye mögött – értesült a Népszabadság. A pénzosztók a létező összes szabálytalanságot elkövették – ez okozta a pályázat visszavonását. A döntés nem 3, hanem akár 14 milliárd forintot (ez a teljes megújulós KEOP-keret) is érinthet.

Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal egyik vezetőjét és három társát. A gyanú szerint szerepet játszottak abban a bűncselekményben, amelynek során több tucat cég és magánszemély készült maffiamódszerekkel, csalással megcsapolni földalapú uniós támogatásokat. A milliárdos csalási kísérlet nem sikerült.

Már látszanak a 2011-ben elfogadott közbeszerzési törvény pozitív hatásai, mivel az idei év első nyolc hónapjában értékben 44, míg darabszámában 38,5 százalékos bővülést láthattunk a közbeszerzésekben – mondta el az MNO-nak Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Túlárazott tanulmányok, kevéssé hozzáértőnek tűnő szervezetek: az egyik magyarázat szerint olyan „káderparkolók” feltőkésítése folyik, amelyek alkalmasak lesznek a parlamentből kiszoruló kormánypárti politikusok befogadására.

A korrupció ott van a magyar felsőoktatásban is - az intézményekben, a Hallgatói Önkormányzatban, az ösztöndíjak és a kollégiumi férőhelyek odaítélésében - ez derül ki a Transparency International magyarországi tagozatának legújabb kutatásából.