language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off

Akták:

Exim-hitelek Fidesz-közeli cégeknek highlight_off

Exim-hitelek Fidesz-közeli cégeknek

Exim-hitelek Fidesz-közeli cégeknek

Az első Orbán-kormány még a Magyar Fejlesztési Bankot használta gazdasági érdekköreinek erősítésére, jelenleg erre a pénzintézet felvásárlásokat követően több finanszírozási lehetőség is rendelkezésre áll. Ezek közül az egyik új favorit a Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alá tartozó Eximbank, melynek hitelezési gyakorlata mögött sokszor a külkereskedelem erősítése helyett politikai megfontolások sejthetők. Magyarország az európai Statisztikai Hivatallal szemben alulmaradt, ennek következtében az Eximet (“foglyul ejtett intézményként”) az államháztartáson belülre kell sorolni, ami az államadósság emelkedéséhez fog vezetni. Az EXIM belföldre kihelyezett hiteleinek egyes 124 időszakokban több, mint felét kormányközeli szereplők kaphatták be. Mindez azt követően történt, hogy 2014 nyarán kinevezték az Eximbank vezérigaztóhelyettesének a csekély banki tapasztalattal rendelkező Puskás Andrást, aki korábban Rogán Antal helyettese volt az V. kerületben.

 

Külkereskedelmi célokkal nehezen magyarázható, hogy Andy Vajna 2015 novemberében 6,72 milliárd forint versenyképességet javító belföldi befektetési hitelt kapott, melyből meg tudta vásárolni a TV2-t, ami az első a kormánypárti média bástyája lett. Később, 2016 áprilisában újabb 1,2 milliárd forint hitelt nyújtott Vajna tévéjének az Eximbank. Ezeket 2016 végén Vajna cége kereskedelmi banki hitelre cserélte. A BudaPart nevű, Orbán Viktorhoz köthető üzletemberhez, Garancsi Istvánhoz kapcsolt, a Kopaszi-gátra tervezett magánberuházás, mely az első budapesti felhőkarcoló építését is magában foglalja, 2016-ban 16,5 milliárd forint hitelt kapott. A kormányzattal jó kapcsolatot ápoló külföldiek is méltán számíthatnak Exim-hitelre. A Párizs Property Kft. beruházása (a Párisi udvar luxusszállóvá alakítása) amellett, hogy 2015-ben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, 6,85 milliárd forint hitelt kapott, "versenyképességet javító belföldi beruházási hitel” címen. Az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Mário David portugál politikus fia, Pedro Vargas David az alapkezelője a 6 milliárd forintra tervezett magyar–portugál bilaterális East West European Venture Capital Fundnak, melybe az Exim is beszállt. Ennél nagyobb, 16 milliárd forintos és már európai uniós forrásokat is kezelő alapot kaptak a GB Partners alapkezelő vezetői, Gubicza Ágoston és Boris Mihály, felügyelőbizottsági tagja Holbok Sándor. Az alapra a korábbi Jeremie forrásból működő Prosperitás megszerzésével tettek szert, az Eximbankos forrás elnyerésében pedig a Rogán Antalhoz kötődő családi szálak lehettek Gubiczáék segítségére. 2017 nyarán a Vagyonkezelőt vezető Szivek Norbert közelébe is jutott 15 milliárd forint Exim-hitel. Rokoni kötelékek mozgathatták azt a 15 milliárdos hitelről szóló Eximbank döntést is, amit a Futura-házra és az Apáczai Csere János utca felőli Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár egykori székházára vett fel az Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Később, 2017 őszén az Eximbank hitelt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. hitele váltotta ki. 2017 decemberében a kormányközeli Széles Gábor nyilatkozata és iráni újságok alapján lett egyértelmű, hogy az Eximbank 162 millió dolláros (nagyjából 43 milliárd forintos) legfeljebb 10 éves lejáratú hitele segítségével 1000 Ikarus buszt készül iráni exportra gyártani. A nemzetközi offshore botrányban is felbukkant az Eximbank, mely támogatta annak a konzervgyártó Fit Food Kft.-nek a voltszovjet tagköztársaságokba is irányuló export tevékenységét, mely szerződésben állt az azeri pénzmosoda két fontos offshore vállalata, a nagy-britanniai Polux Management LP és a Hilux Services LP cégekkel. Miközben a bank hitelezése végső soron a költségvetés számára jelent megnövekedett kockázatot, az Exim tevékenysége nagyban hozzájárult a kormányközeli klientúra 2014 utáni gyarapodásához. Az Exim más szempontból is politikaközeli kifizetőhelynek 125 látszik: rendezvényszervezésre rendszeresen a Kuna Tibor érdekeltségébe tartozó, az állami közbeszerzéseken is kivételezett pozíciót elfoglaló Young & Partnerst bízza meg, de a gyanús hátterű Humansoft Kft.-vel is szerződött. (fotó: Index)

 

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

 
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [7]  Oldalak:   1

Legendásan balhés pénzköltési módszereket tesz most megismerhetetlenné az állam

A bíróságok gyakran bosszantották fel a hatalmat azzal, hogy a közvélemény számára elérhetővé tették (kiadatták) a jegybanki alapítványok gazdálkodását, a tao-pénzek felhasználását, az Exim tendereit, vagy éppen a Jeremie-alapok pénzügyeit. Egy tegnap belengetett alaptörvény-módosítási elképzelés alapján szűkülhet a közpénz fogalmának értelmezése.

43 milliárddal tolja meg az állam Széles Gábor iráni bizniszét

Az IRNA hírügynökség memorandumot emleget – vagyis (ahogy arra Varga Mihály is utalt) szó nincs még végleges egyezségről –, illetve elárulja a lényeget is, hogy a perzsa Ikarus-boomot az állami tulajdonú Eximbank 162 millió dolláros (nagyjából 43 milliárd forintos) hitele segíti, legfeljebb 10 éves lejárattal. Érdekesség, hogy idén februárban Szijjártó Péter külügyminiszter még „több száz autóbuszról” és 85 millió eurós (100 millió dolláros) hitelről beszélt.

Házipénztárként használják az Eximbankot kormányközeli üzletemberek

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.

Titkolózik az állami bank a szokatlan feltételekkel kiírt ingyen 16 milliárdról

Hallgat az Eximbank arról, kinek ítélte oda azt a két, összesen 16 milliárd forintnyi tőkealapot, melyekre november végén írtak ki villámpályázatot. A pályázat feltételei elég szokatlanok voltak: magántőkét nem kértek, és nem hagytak túl sok időt a pályázóknak, november 30-án jelent meg a kiírás a holnapon, december 10-e volt a határidő, eredetileg 11-én hirdettek volna eredményt. Később adminisztrációs hibára hivatkozva az eredményhirdetést halogatták, a bank hetek óta semmilyen megkeresésünkre nem reagál.

Nincs több titok: Andy Vajna 6,72 milliárdot kap az államtól a TV2-re

A bank november 27-én kötötte meg a kölcsönszerződést Andy Vajna cégével, a Magyar Broadcasting Co. Kft.-vel; ennek értelmében az Exim 21 millió euró, azaz 6,72 milliárd forint „versenyképességet javító belföldi befektetési hitelt” nyújt – deklaráltan „a TV2 Média Csoport Kft. 100 százalékos üzletrészének tulajdonjoga megszerzésének finanszírozása céljából”.

TV2-hitel - Mélyen hallgat az Eximbank

"Banktitoknak minősülő adatok esetében a titoktartás alól, a jogszabály a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében nem ad felmentést, erre tekintettel (...) az Ön által megjelölt kérdésekre információt nem áll módunkban szolgáltatni" - írta az állami tulajdonú - így közpénzekkel gazdálkodó - Magyar Export-Import Bank (Eximbank).
Találatok: [7]  Oldalak:   1