K-Monitor Adatbázis

Vezetőcserét hozott az új év a nem létező és bizonytalan jövőjű Fudan Egyetemet fenntartó közalapítvány élén. Mindössze 9 hónap után távozik innen és a kuratóriumból is az eddigi főigazgató, akinek a helyét Csák János miniszter egy tanácsadója vette át.

A főigazgatóra több mint 4 milliót, más tisztségviselőkre 19 milliót, jogászokra 22 milliót költött el a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány fennállása első hónapjaiban.

A hvg.hu-t hetek óta válaszra sem méltatja, a szintén Fudan-ügyben érdeklődő ellenzéki képviselőket pedig érdemi válasz nélkül „tájékoztatja" a kormányzat. Így továbbra sem tudjuk, mi szüksége volt a még nem is létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak egy főigazgatóra, és nem ismert az egykori helyettes államtitkár főigazgatói fizetése sem.

Egy kis zalai faluból indult Palkovics László innovációs miniszter pályája, aki a politikai szerepvállalása előtt már egyetemi, akadémiai, illetve multis környezetben is bizonyított. A kormány buldogja kemény ellenállás mellett végigverte a CEU kiűzését, az akadémiai kutatóintézetek átalakítását és a felsőoktatási modellváltást, most a kínai Fudan Egyetem magyarországi projektjét, illetve állítólag a reptér visszaszerzését kapta meg. Képességeit, munkabírását nem kérdőjelezik meg ellenfelei sem, ugyanakkor gyakran elhangzik vele kapcsolatban is a kérdés: a feladat-végrehajtásai mikor vetnek fel erkölcsi aggályokat.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, a CEU, valamint a modellváltó egyetemek után ezúttal a Diákváros-projekt érdekeltjei kapnak ízelítőt, hogy milyen is az, amikor Palkovics a szavát adja valamire. Az innovációs és technológiai miniszter hétfőn egyeztetett a főváros vezetőivel a Fudan Egyetem kampuszának sorsáról, a jelek szerint pedig továbbra is csak azt érdemes elhinni Palkovicsnak, ami már megtörtént.

Kínai hitelből kínai vállalatok építhetnek kínai egyetemet Budapesten. A Fudan-projektnél látványosabban aligha jelezhetné Orbán Viktor, hogy a rizikóssá váló moszkvai kapcsolatokon némileg lazítva Peking előtt nyitja meg az országot.

A Budapest–Belgrád vasúthoz hasonló üzletre készül Kína és Magyarország az egyetemépítés kapcsán is.