K-Monitor Adatbázis

A jegybank Pallas Athéné-alapítványai 2018 elején újabb 15 milliárd forintot fektettek saját cégükbe – derül ki az adatokból, amiket az alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt. közadat-igénylésben adott ki a Zoom.hu-nak. Az újabb befektetéssel együtt

A Külgazdasági- és Külügyminisztérium továbbra sem árulja el, mire költi a magyar adófizetők pénzét Washingtonban a hivatalosan a magyar kultúrát népszerűsítő Magyar Foundation of North America, ezért a Fővárosi Törvényszékhez fordultunk. Eközben más forrásból ismét közelebb kerültünk a megoldáshoz: az Átlátszó ismerteti a szervezet 2016-os amerikai adóbevallását. Ebből egyebek mellett kiderült az is, hogy egy év alatt 33 millió forint ment el egy közösségimédia-tanácsadóra, pedig az alapítvány közösségi csatornái eközben alig frissültek, és volt olyan MFNA-esemény, amelyről öthónapos késéssel kerültek ki fotók.

Gyorsvasutakra és egyházi beruházásokra költi előszeretettel a kormány a Beruházás Előkészítési Alap milliárdjait. Nem minden tervből lesz konkrét beruházás, ráadásául az alap milliárdjaival kapcsolatos döntések finoman szólva sem átláthatóak, ellenben jelzik, hogy a kormány a következő négy évre mit tervez.

2013 óta próbáljuk kinyomozni, hogy mennyiért reklámozzák az Erzsébet-utalványokat. 2014-ben még elvesztettük az elsőfokon megnyert perünket egy, az adatkérésünkre szabott törvénymódosítás miatt, de azóta előbb az Alkotmánybíróság, majd azt követve a rendes bíróságok gyakorlata is a közpénzekre és a közvagyonra vonatkozó adatok szélesebb nyilvánossága irányába változott. Így 2017-ben újra nekiveselkedtünk az ügynek, és idén februárban végre jogerősen megnyertük a pert. Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. azonban a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki az adatokat, ezért büntetőfeljelentést tettünk.

Kikértük és megkaptuk a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak friss listáit az 5 millió forint feletti költéseikről. A dokumentumokban több érdekes tétel is akad, kiderül belőlük például, hogy az egyik alapítvány összesen 40 millió forintért vásárolt szőnyegeket, de megrendelt egy szobrot is, 63 millió forintért. Két alapítványnál Mészáros Lőrinc emberének is jutott pénz.

Korábban egyébként az RTL Híradó szerette volna megtudni a BKIK-tól, hogy a szervezet mire költötte az 5 ezer forintos hozzájárulásokat, a BKIK viszont a válaszért cserébe 3-5 millió forint közötti összeget kért. Szerintük ugyanis a kérés teljesítéséhez 2-3 munkatárs 2 hónapos munkája szükséges, ez pedig ennyibe kerül.

Megy az egymásra mutogatás a Semmelweis Egyetem tanulmányi ösztöndíjait illetően. A HÖK a dékánra mutogat és a hallgatóknak ír terjedelmes levelet, de nekünk nem válaszol, a dékán viszont a kari szabályzatok alapján magyarázza el a történteket és a HÖK-re utal vissza. Mutatjuk mindkettőt.

Nem titkosak, mégsem ismerhetőek meg a paksi bővítés három megvalósítási megállapodásának részletei: a kormány feloldotta ugyan a legtöbb dokumentum minősítését, a betekintést azonban nem engedélyezi. Beszédes ugyanakkor, hogy mi az, aminek a titkosításához továbbra is minden erővel ragaszkodnak.

Kamupártok összességében milliárdos összegben kaptak támogatást a költségvetésből azzal a megkötéssel, hogy ha nem érik el a választáson az 1 százalékot, akkor a pártelnököknek a magánvagyonukból kell visszafizetniük a pénzt. Az Átlátszó 6 pártelnök érdekeltségeit vizsgálta meg: közös bennük, hogy a nevükön egyetlen cég sincs, nekik tehát ebből a forrásból biztosan nem lesznek százmillióik. Az állam esetükben csak abban reménykedhet, hogy van valamilyen lefoglalható vagyonuk, vagy munkavállalóként keresnek annyit, amelyből vissza tudják fizetni a százmilliós nagyságrendű támogatást. Ez viszont nem tűnik reálisnak.

Amióta a Fidesz törvénymódosítással igyekezett elérni, hogy titokban maradhasson, mire költötték a Magyar Nemzeti Bank alapítványai a hozzájuk kiszervezett közpénzt, hogy aztán a jogszabály elbukjon az Alkotmánybíróságon, nem találkoztunk állami cégnél azzal az érveléssel: a közpénz elveszítheti közpénzjellegét.