K-Monitor Adatbázis

Üzleti érdekekre hivatkozva zárt ülésen tájékoztatta a győri közgyűlést hétfőn Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester a Quaestor cégcsoporthoz kapcsolódó államkötvényekről és a város szabad pénzeszközeinek jelenlegi helyzetéről.

A kamara közlése szerint egyetlen könyvvizsgáló érintett, ő is csak közvetetten a Széchenyi Kártya-csalásban. A NAV-nak 4 évébe telt a nyomozás végigvitele.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.

Riasztó, ahogy a politika összefonódott a brókerbotrányokkal. A kommunikációban totális bizalomrombolás zajlik - nyilatkozta a Figyelőnek az International Business School tanszékvezetője, az MNB volt alelnöke.

Alkotmányjogászt kérdeztünk arról: hogyan mutatkozik meg a fékek és ellensúlyok rendszerének átalakítása a Quaestor-ügyben. Óriási a teher Polt Péter vállán: a kutya sem ellenőrzi.

Magasház, hitelből finanszírozott megrendelés az Elios-nak, konzultáció a blogger-polgármesterrel, Fodor Ibolya – ezektől a témáktól volt hangos a helyi, és néha az országos sajtó az önkormányzati választások óta. Az egyes ügyek megítélése lehet véleményes, de az biztos, hogy az adósságaitól tavaly megszabadított város újra vad költekezésbe kezdett – természetesen hitelből.

Számos kérdőjelet, egyebek mellett jogi és szabályozási kérdéseket vet föl az, hogy állami pénzt a Quaestor nevű, azóta csődvédelmet kért befektetési vállalkozásnál tartottak. Érdemes a fölmerülő kérdések közül néhányat számba venni.

A Szijjártó Péter felügyelete alatt működő állami cég titkolózik, ezzel megsérti egy 2009-es törvény előírásait. A Kereskedőház 2013-ban közel 9 milliárdot tartott értékpapírokban. De hol?

A 2006-ban indult észak-magyarországi hulladékgazdálkodási régiós program a teljes csőd küszöbén áll. A begyűjtött szelektív hulladék 95 százaléka a lerakókban végzi, a hulladékkezelő cég számláját már a NAV inkasszálja, a tulajdonos önkormányzatok társulásának bankszámlájáról pedig a projekt önrészét finanszírozó bank veszi le a pénzt. Pedig a 34 milliárdos nagy bizniszt teljes politikai egyetértés övezte – igaz, talán nem a szakmai szempontok tekintetében.

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja szerint legalább két-három millió forintnyi közpénzt feleslegesen költöttek Orbán Viktor miniszterelnök zürichi útjára.