K-Monitor Adatbázis

Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) néhány nappal ezelőtt Eiselt György volt belügyminisztériumi helyettes államtitkár, egykori Nemzeti Közlekedési Hatósági (NKH) stratégiai főigazgató alkotmányjogi panaszát, amelyben azt kérte, hogy állapítsák meg a büntetőügyében meghozott kúriai végzés alaptörvény-ellenességét, és semmisítsék meg az ítéletét.

A „kormányzati célú” vezetékes telefonhálózatról készült hatástanulmány és költségkalkuláció, de egyik sem nyilvános. Állítólag egy év alatt megtérül a beruházás.

A közhiedelem szerint a budapesti vizes világbajnokság és az annak kapcsán megvalósuló fejlesztések költségei valahol nettó 100 milliárd forint felett járnak. Ahogy Seszták Miklós, a világbajnokság szervezőbizottságának elnöke elmondta, az összköltség 130,6 milliárd forint.

Teljes káosz uralkodott az I. kerület fontos műemlékei, így a budai Vár és a Várkert Bazár pénzügyei körül az elmúlt években. A Miniszterelnökség által felkért vezetők, így elsősorban a korábbi zalaegerszegi polgármester, Gyutai Csaba a sajátjaként kezelte az ingatlanvagyont. Ez akár jót is jelenthetne, például óvó gondosságot. De sajnos Gyutai és családtagjai tényleg beköltöztek.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tájékoztatást kért az Alkotmányvédelmi Hivataltól a Hunguard nevű, részben offshore hátterű céggel kapcsolatban, derült ki Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszából, amelyet Tóth Bertalan szocialista képviselő kérdésére adott. A bizottság zárt ülés keretében március végén kapott információkat az AH-tól arról a magáncégről, amely lényegében egyedül végezheti a közszolgáltató cégek számlázási rendszereinek, illetve a pénzügyi szektor informatikai rendszereinek tanúsítását.

A Rogán-körhöz sorolt offshore cég auditálta azt a rendszert, amely élesben csúnyán felsült – derül ki azokból az adatokból, amelyeket az MSZP-s Tóth Bertalan kért ki.

A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk.

A csúszásban lévő elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatos közadatigénylésünkre augusztus közepén azt válaszolta a BKK, hogy szeptember 8-ig megküldik az általunk kért dokumentumokat, de még mindig nem kaptuk meg őket.

A Mandiner értesülései szerint a vezérigazgató közeli ismerőse, a közterületfenntartónál korábban informatikai tanácsadóként működő Sikos Zsolt SAS Group nevű cége többszörösen is törvényszegő módon jutott sokmilliós megbízáshoz, melynek keretében összesen nettó 350 ezer forintos napidíjért adhat tanácsot három szakértő. A 17,5 milliós keretösszegű kiírásban még azt sem szabták meg előre, hogy a megállapított keretösszeg erejéig legalább hány órában kell tanácsot adni. Végül még a közbeszerzés iratainak hivatalos közzétételét is elsumákolták.

Az Együtt felszólította az MTVA-t, hogy hozza nyilvánosságra, mire adott a közmédia egyik cége, az Új Média és Teletext Kft. korábban 120 millió forintot a Várhegyi Attilához köthető Magyar Híradó Kft.-nek, ami a 2014 májusában kötött szerződéssel megtizenhétszerezte az egy évvel korábbi eredményét.