language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off

Intézmények:

Nemzeti Koncessziós Iroda highlight_off

Nemzeti Koncessziós Iroda

2020. szeptember 9. napjától látja el feladatát. Központi költségvetési szerv, mellyel a kormány célja egyegységes eljárási és ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése az állami koncessziós tevékenységre vonatkozóan. 

A koncesszió a közszféra és (az esetek többségében) magánvállalkozások között létrejött partnerség, amely többletértéket hoz létre egy adott területen, például az infrastruktúrafejlesztés terén. Az állam (nemzeti hatóság, önkormányzat stb.) ebben az esetben a hatáskörébe utalt gazdasági tevékenységek végzését átengedi a koncesszióra szerződő vállalkozásnak (a koncessziós jogosultnak). Ez utóbbi az ettől várt üzleti haszon érdekében bizonyos mértékű üzleti kockázatot vállal, cserébe az állam a jogosultnak időben és területileg korlátozott piaci monopóliumot biztosít.

Az utóbbi években az állam által megkötött, 35 évre szóló koncessziós szerződések kedvezményezettjei jellemzően kormányközeli üzletemberek – a 2021-ben koncesszióba adott autópálya beruházásból Mészáros Lőrinc és Szíjj László, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó koncessziós pályázatból a Hernádi Zsolt vezette MOL, a kaszinók üzemeltetéséből pedig – Andy Vajna után – Garancsi István és Habony Árpád profitálhat.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [19]  Oldalak:   1 2   >  >>

Kötelezettségszegési eljárás miatt százmilliókat költ pénzügyi tanácsadásra a Nemzeti Koncessziós Iroda

Bár az Európai Bizottság kérdésünkre nem erősítette meg, a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda (NKOI) egyik új közbeszerzési eljárásának szövege szerint az autópálya-koncesszió miatt (is) indult kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben. Mivel a kormánynak mielőbb állást kell foglalnia az ügyben, az Iroda 220 millió forintos megbízást adna a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt.-nek pénzügyi tanácsadásra. Nem ez az első több száz milliós szerződés a két fél között.

Szinte családi vállalkozásban üzemeltetik az autópályákat a következő 35 évben

Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése.

Mészáros Lőrincék 200 milliárd forintért üzemeltetik az autópályákat jövőre

A 2024-es költségvetés tervezetéből kiderült, mennyi rendelkezésre állási díjat fizet az állam a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziós konzorciumnak.

Autópálya-koncesszió: a legfontosabb dokumentumokat titkolja el az állam

Hiába hozta nyilvánosságra a kormány azt a szerződést, amellyel 35 évre koncesszióba adta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó cégeknek a hazai autópályákat, a lényeget titkolja. A szerződés egyes mellékletei ugyanis „nem hozzáférhetők”. Erről pecsétes papírt is kaptunk egy kormányzati szervtől, miután betekinthettünk a kevésbé releváns dokumentumokba.

Szinte családi vállalkozásban üzemeltetik az autópályákat a következő 35 évben

Mészáros Lőrinc, Szíjj László, rokonaik és üzletfeleik magánszáma lesz a sztrádakoncesszió működtetése.

Benyújtotta végleges ajánlatát a Mol a magyarországi hulladékkezelési koncesszióra

A pályázaton nyertes vállalat feladata lesz többek között az évi közel 5 millió tonna hulladék begyűjtése.

Mészárosék tesznek egy szívességet, aztán százmilliárdokat szakítanak az autópályákból 2057-ig

Mészáros Lőrinc üzleti körei húzták be az állami gyorsforgalmi utak üzemeltetésének és fejlesztésének 35 éves koncesszióját. Rövid távon az állam és a párt nyer, hosszú távon Mészárosék.

Kiderült, ki kezelheti 2057-ig a magyar autópályákat, és nem lepődtünk meg

Kihirdették a nemzeti autópálya-koncesszió közbeszerzésének eredményeit, jól ismert nevek szerepelnek a győztes koncesszióban és az alvállalkozók listáján is.

Jogerős: a kormány nem titkolhatja, hogy mi alapján döntött a 35 éves sztrádakoncesszió mellett

A kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását. Ez elképesztő nagy üzlet. Érthetetlen, hogy miért érné meg az adófizetőknek. A kabinet szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarja nyilvánosságra hozni. A bíróság mindkét esetben úgy döntött, hogy az adatokat nyilvánosságra kell hozni. Az egyik ügyben ma jogerős ítélet is született.

A kormány nem titkolhatja tovább, hogy mi alapján döntött a 35 éves sztrádakoncesszió mellett

Két per zajlik, az egyik gyorsforgalmi utakról a másik a hulladékgazdálkodásról, az első bírósági ítélet lett immár jogerős. A Nemzeti Koncessziós Irodának 15 napon belül ki kell adnia a döntést megalapozó számításokat.
Találatok: [19]  Oldalak:   1 2   >  >>