K-Monitor Adatbázis

Matolcsy György és csapata mindent megpróbált, hogy kivonja az ellenőrzés alól az MNB forrásaiból létrehozott hat Pallas Athéné alapítvány és az azok által alapított öt cég működését. Volt itt egy nap alatt megszavazott „elvesztette a közvagyon jellegét” törvény, évek óta visszautasított, a végletekig elkerülni próbált közérdekű adatigénylések – de a nagy igyekezetnek, úgy tűnik, lassan vége lesz.

Tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság és a Kúria döntését, nyilvánosságra hozták a gazdálkodásuk fő számait az MNB Pallas Athéné alapítványai. Az alapítványok egy közleményben elküldték, hogy mekkora vagyont kezelnek és azt miben tartják, a jogszabály szerint megismerhető, közadatnak minősülő anyagokat pedig ígéretük szerint a honlapjukon teszik közzé. A most nyilvánosságra hozott gazdálkodási adatok alapján

A korábbi közel 200 milliárd forinton túl újabb 62 milliárd forintot önt a Magyar Nemzeti Bank a saját maga által létrehozott alapítványokba – írta meg a legfrissebb HVG. A jegybank közleményben magyarázza, hogy mire is kell a pénz, de nem árul el semmit.

A bankok szénája már sehogy sem áll, Matolcsy György MNB-je a 330 forintos euró felé vezeti az országot, s miközben az Alibaba rekordot rekordra halmozott a New York-i tőzsdén, addig a mi fitneszgurunk, Schobert Norbi cégének nyilvános részvényértékesítése - egyelőre - megakadt a Matolcsy által irányított felügyelet ellenállásán. Ez történt a héten a gazdaságban.

A jegybank saját közgazdasági képzéseket indít, amik nem a bukott neoliberális tanokat hirdetik, mondta a Vs.hu-nak Matolcsy György elnök. Beszélt arról is, miért kell irodaház és kastély az MNB-nek, ki fizeti ezeket a beruházásokat, és miért nem inkább nyugdíjra és egészségügyre költik a pénzt.