K-Monitor Adatbázis

Noha a Belügyminisztérium évekkel ezelőtt körlevélben hívta fel a figyelmet az állampolgárok pénzét jogellenesen elherdáló víziközmű-társulatokra, mostanában a zavar jeleit lehet észlelni a csatornaberuházások szakmai felügyeletét ellátó vízügyi igazgatóságoknál. Az egyik igazgatóság hallgat, amikor arról kérdezzük, hogyan emelkedhetett meg egyik pillanatról a másikra egy beruházás végösszege milliárdokkal. A másik ugyanakkor teljesen átláthatóvá tette jogalkalmazó tevékenységét egy precedens értékű törvényességi ügyben.

T. Mészáros András polgármester nem akarja, hogy átláthatóvá váljék, milyen forrásokból teremtett magának nagypolgári egzisztenciát. A korántsem egyértelmű törvényi szabályozás ellenére az biztos, hogy a polgármester vagyoni helyzetének alakulásáról szóló adatok, vagyis a korábbi vagyonnyilatkozatok közérdekből nyilvánosak, vagyis elvileg megismerhetnénk azokat. Érd városának vezetője azonban inkább terel.

Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.

Az Átlátszó adatigénylését Szekszárd az OLAF-ra hivatkozva megtagadta, Jászberény, Szolnok és Zalaegerszeg pedig azt válaszolta, hogy megkérdezik Polt Pétertől, hogy kiadhatják-e az EU csalás elleni hivatalától kapott levelet a települések közvilágítási projektjeinek vizsgálatáról. Kilenc település semmit nem válaszolt az adatigénylésünkre.

Erdő, lakások, szántóföldek tizenkét tételben, 66 millió forintos pénzintézeti követelés, neobarokk nappali, és legalább 6000 kötetes könyvtár: egyebek között ezek szerepelnek T. Mészáros András érdi polgármester 2017-es vagyonnyilatkozatában. A polgármester vagyonának gyarapodására azonban – akárcsak az összes többi választott önkormányzati képviselő esetében – csak az éppen aktuális vagyonnyilatkozatából következtethetünk, mivel a korábbiakat minden évben visszakapják. Vajon ezzel meg is szűnik a korábbi vagyonnyilatkozat nyilvánossága?

Gyál nemrégiben kiadta az adatigénylésünkre az Európai Unió csalás elleni hivatalától kapott levelet, melyben az OLAF azt összegezte, hogy milyen furcsaságokat talált a város közvilágítási projektjének vizsgálata során. Korábban kérdéseket küldtünk az önkormányzatnak, most közzétesszük az előző cikkünk megjelenése után kapott válaszokat.

Az Átlátszó adatigénylésére Gyál és Siklós is kiadta az OLAF-tól tavaly októberben kapott levelet, Alsópáhok és Hatvan viszont nem – ez utóbbiak megkérdezik az Európai Csalás Elleni Hivataltól, hogy kiadhatják-e a dokumentumot. Az uniós támogatások szabályos felhasználása felett őrködő ügynökség Gyálon és Siklóson a más településekről már ismerős szabálytalanságokról tájékoztatta az önkormányzatokat az Elios Zrt. által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektjek vizsgálata után.

Az önkormányzat 2015-ben úgy döntött, hogy a közpénzek hatékony és átlátható felhasználásának jegyében kiteszik honlapjukra az 500 ezer forintot elérő megbízási szerződéseket is, ami a jogszabályok szerint nem lenne kötelességük. Azóta valóban közzétettek 18 ilyen szerződést, de 7-ben kitakarták a szerződéses partnerük nevét.

Tanácstalan polgármesterek, kínos hallgatásba menekülő fideszes képviselők, csalódott táltosdobosok. Valóban ezoterikus élmény a kormány hárommilliárdos egyházturisztikai beruházása.

Csaknem egymilliárd forintos beruházásban épülhet meg Fót új sportcsarnoka, amennyiben sikeres lesz a projekt TAO-pályázata. Kis szépséghiba, hogy a legutolsó tervek szerint a 251 milliós önrészt álló és az ingatlant biztosító település csak tanítási időben kora délutánig, illetve évente még mindössze 10 napon használhatná az épületet. Az ingatlan, amire építkezni terveznek, törvény alapján védett láp szomszédságában terül el.