K-Monitor Adatbázis

„A rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz” – gyakran idézett mondat az illegális migráció kapcsán. De mit is csinálnak a rendőrök? Mi az a visszakísérés? Kiket kísérnek vissza? Hogyan lehet elhagyni a schengeni övezetet a kormány törvényei miatt? És mi lenne, ha egy terrorista érkezne az országba a kerítésen keresztül? Ezekre a kérdésekre válaszolunk videónkban.

Az Európa Tanácson belül működő Államok Csoportja a Korrupció Ellen nevű testület (GRECO) pénteken sajtóközleményben sürgette, hogy Magyarországon hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek alkalmasak a magas rangú állami vezetőket – a miniszterelnököt, a minisztereket, a politikai államtitkárokat, a politikai tanácsadókat, a miniszterelnöki megbízottakat, valamint a rendőrséget és a Nemzeti Védelmi Szolgálatot – érintő korrupciós ügyletek megakadályozására.

Határon történt korrupciós bűncselekmények miatt folytat nyomozást két pénzügyőrrel és három rendőrrel szemben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség – tájékoztatta a hatóság csütörtökön az MTI-t. Mint írják, a megalapozott gyanú szerint az elfogott rendőrök, illetve pénzügyőrök áru- és személyfuvarozást végző külföldi sofőröktől a Magyarországra történő belépésük alkalmával jogtalan előnyt kértek a nagylaki határátkelőhelyen. A rendszerint 5-50 eurós vesztegetési pénzért cserébe a gépjárművek ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeiket megszegték.

Két projektre összesen közel 30 milliárd támogatást kapott a sokszor csak Orbán kedvenc egyetemeként emlegetett Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Az NKE az Átlátszó érdeklődésére elárulta: a szabálytalanságok miatt a két projekt költségvetését összesen 24%-kal csökkentette az Irányító Hatóság. Információink szerint ugyanakkor a pénzügyi korrekcióból adódó fizetési kötelezettség egy részét, több mint 1,6 milliárd forintot minden valószínűség szerint nem az egyetemnek kellett rendeznie.

Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.

Noha két magyar rendőr utazott Peruba tavaly márciusban a Kaleta-ügy miatt, ők csak házkutatást tartottak Limában, a volt nagykövet pedig még diplomataként, szabadon térhetett vissza Budapestre – több mint egy évvel a történtek után így rekonstruálható a pedofilügy, amit a titkosszolgálat inkább „levakart” magáról, míg a rendőrség még az ügy nyilvánosságra kerülése, de már a nyomozás lezárta után is azon volt, hogy a lehető legkevesebb részletet ossza meg a közvéleménnyel.

Tűz a nap, 34 fok van, egy nő pedig majdnem felforrt a saját autójában, akkora a hőség az országban. A rendőrség ezt az időpontot találta a legmegfelelőbbnek arra, hogy közel egy évnyi kérdezősködés, és fél év pereskedés után elárulja, hányan fagytak halálra az országban.

Az ATV azt állította a rendőrség tájékoztatása alapján, hogy több ezer rendőrt is érinthet a túlórapénzek elszámolása. A rendőrök által a déli határ őrzése során teljesített túlórákat tömegesen számolták el rosszul, többen nagyobb összeget kaphattak.

Az ügy jelentősége messze túlmutat a konkrét adatkérésen. Eldőlhet az, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye továbbra is védi-e a közérdekű adatokhoz való jogot. A meghallgatáson az atlatszo.hu jogászai is képviselték a Helsinkit.

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.