K-Monitor Adatbázis

Csaknem félmilliárd forintot fizet a kormány a budapesti olimpia hatástanulmányáért. Közben az esélyesnek tartott Boston a lakossági támogatás hiánya miatt kiszállt a 2024-es nyári játékok rendezéséért folyó versenyből.

A budapesti olimpia hatástanulmánya nem áll a Miniszterelnökség rendelkezésére – válaszolta a kancellária némileg váratlanul Pataki Mártonnak, az Együtt politikusának, aki párttársaival reménytelennek látszó küzdelmet folytat azért, hogy megismerje az 1400 oldalas dokumentumot.

Két és félszer annyi támogatást szán a magyar állam az olimpia költségeire, mint amennyit Görögország adott a 2004-es athéni játékoknak. A birtokunkban lévő hatástanulmány átlag 18 ezer forintos jegyárral számol, biztonsági költségekkel viszont nem kalkulál. Cikksorozatunkat a tervezett költségvetés visszáságaival folytatjuk.

Megszereztük a budapesti olimpia hatástanulmányát. Ebből kiderül, hogy már a Dagály uszoda felhúzása is rizikós vállalkozás, gondot okozhat az építőipar teljesítőképessége, a fővárosi közösségi közlekedésre legalább 600-700 milliárdot kellene költeni. Politikai egységre lenne szükség, ám a nagy társadalmi támogatottság sem garantált, a népszavazásra veszélyként tekintenek.

Mint korábban megírtuk, a Magyar Olimpiai Bizottság nem akarta elárulni azt, hogy mennyi jutalmat fizettek ki közpénzből a botrányt botrányra halmozó Paralimpiai Bizottság vezetőinek. Egy állampolgár a segítségünkkel a NAIH-hoz fordult, amely kötelezte a MOB-ot az adatok kiadására.

A budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmánya a kockázatokra is kitér, amit a riválisok kihasználhatnának – erre hivatkozva igyekeznek titkolni az 1300 oldalas dokumentumot, amelyet a parlamenti frakcióvezetők csak a vita előtti nap vehettek kézbe.

Valaki 3 milliárdot fizetett egy vagyontalan, bevétel nélküli, évek óta veszteséget halmozó cég ötödéért.

A mindenkori költségvetés egyik kevéssé átlátható eleme a költségvetési tartalék. A képviselők a büdzsé elfogadásakor akár százmilliárd forintra adnak biankó csekket a kormány számára. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy 2010 óta mire költötte a kormány a költségvetési tartalékot és a tavalyi választások óta mennyire volt bőkezű.

Lényegében biztosra vehető, hogy Budapest szeptemberben bejelentkezik a 2024-es olimpiára. A most elkészült tanulmány szerint a NOB reformprogramja reálissá tette a rendezést és növeli a magyar főváros esélyeit. A legnagyobb veszélyt a politikai kockázat és a korrupció jelenti.