Többéves szokását ezúttal sem megtörve az idei évben sem tette közzé a pénzügyi beszámolóját a törvényben előírt május 31-i határidőig a kormánytól független médiumok hiteltelenítésével és a propagandisták megemelésével foglalkozó, a médiában megvalósuló rágalmazás és becsületsértés büntethetetlenségét a Fidesznél kilobbizó szervezet, a Transzparens Újságírásért Alapítvány, ehelyett a dokumentumot 21 nappal a jogszabály szerinti időpont után készítették el és tették közzé a birosag.hu-n, míg saját honlapjukon azóta sem. A beszámolót megnézve egyébként az derül ki, egyik évről a másikra hirtelen nagyon drasztikusan, több tízmillióval megnőtt 2022-ben az alapítvány árbevétele és a személyi költségeik is látványosan megsokszorozódtak. Az alapítvány transzparenciájának hiányára utal, hogy továbbra sem mondják el, honnan származnak a bevételeik, de arra a kérdésünkre sem feleltek, hogy Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője jól emlékszik-e arra, hogy Partos Bence, az alapítvány alapítója elismerte neki nemrégiben, hogy egy Partos Bencéhez köthető kft. fizette ki időnként egyes költségeket. Korábban az alapítvány a Media1-nek írásban még azt írta, Partos magánszemélyként fizetett ki bizonyos költségeket az alapítványhoz kapcsolódóan.
Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.
Szijjártó Péter 900 új munkahelyet ígért szerdán, a település polgármestere viszont korábban tagadta, hogy akkugyár épülne Ácson. Ebben szigorúan véve igaza is van: a Huanyou Cobalt nem kész akkumulátorokat, hanem ahhoz katódot fog gyártani. A külügy szerint a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, azt viszont egyelőre nem árulják el, mennyi állami pénz fog belemenni.
480 ezer forint költséggel sikerült gyakorlati helyet találni néhány hétre az egyébként elképesztő módon keresett programozóknak.
Az elmúlt években a magyar politikai felső vezetők és elöljárók körében jelentősen megnövekedett a különjáratú repülőgépekkel bonyolított hivatali utak száma. Az emelkedő trend mögött a világpolitika történései és az ezzel járó diplomáciai csúcsforgalom áll, ám ezzel párhuzamosan a téma jogi szabályozása is megengedőbbé vált.
A belépő a pusztaottlakai önkormányzat ajándéka volt, írja Pusztaottlaka alpolgármestereként Simonka.
Hadházy Ákos videót és több képet is megosztott az RTL Híradóval, amikor elrepült Orbán Győző birtoka felett. A független országgyűlési képviselő szerint az egyik juhakol helyén szállodaszerű lakrészt alakítottak ki, a cselédszállásból pedig luxuskúria lett. Orbán Viktort és Orbán Győzőt hiába kerestük, nem válaszolnak a hatvanpusztai birtokkal kapcsolatos kérdésekre.
Február végén Egyiptomba repült Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, plusz egy üzleti delegáció. Az utazáshoz a honvédség négy repülőgépéből hármat is igénybe vettek: a két, egyenként kb. 140 fős Airbust és az egyik luxuskategóriájú Falcont is. Adatigénylésben kértük ki az üzleti küldöttség névsorát, és bár a három repülő miatt nagyobb létszámra számítottunk, csak egy 25 fős listát kaptunk a külügytől.
Mi került 50 ezer forintba egy koronavírus gyorsteszten, amit a végrehajtói kar Schadl György egy barátján keresztül vett? – erre is keresi még a választ a rendőrség. A szerződés aláírói, a kar hivatalvezetője – akinek az élettársa a Schadl-Völner büntetőper egyik vádlottja – és a Schadl-barát mentős cégvezető is hallgat. Utóbbit egy rejtélyes szatyor tartalmáról és 20 millió forint sorsáról is hiába kérdeztük.
Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) aggodalmának adott hangot az információhoz való hozzáférés jogának egyes európai államokban történő korlátozó alkalmazása miatt, és felszólította a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi normákat ezen a területen. A nyilvánosságra hozott jelentésükből kiderül, hogy Magyarország korrupcióellenes intézkedéseit a leggyengébbek között tartják számon.