K-Monitor Adatbázis

Két per zajlik, az egyik gyorsforgalmi utakról a másik a hulladékgazdálkodásról, az első bírósági ítélet lett immár jogerős. A Nemzeti Koncessziós Irodának 15 napon belül ki kell adnia a döntést megalapozó számításokat.

Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra.

A szocialista EP-képviselő szerint az sem kizárt, hogy a kormány hazudott, és nincs is kidolgozott rákellenes stratégia.

Csak olyan egyszerű dolgokat szerettünk volna megtudni, hogy hány fát vágtak ki a látogatóközpont miatt, hány állat él a vadasparkban, és mekkora árbevételre számítanak az Erdő Háza nevű létesítményben, de egyelőre még nem sikerült. Az illetékes erdőgazdaság ugyanis megtagadta a közadatigénylésünket arra hivatkozva, hogy szerintük egy közérdekű vagyonkezelő alapítványra (KEKVA) nem vonatkozik az Infotörvény, nekik pedig a Soproni Egyetemet működtető alapítvány a tulajdonosuk, ezért nem kell válaszolniuk. Ez az első eset, amikor egy KEKVA tulajdonában lévő cég próbál kibújni a közadatok kiadása alól, de nem hagyjuk, a NAIH-hoz fordultunk.

A Heves megyei Nagyréde polgármestere szerint az ellene folyó lejáratókampány képében megérkezett hozzájuk az országos politika. Siposné Fodor Judit a Fideszhez köti az őt támadó névtelen szórólapokat és az álprofilokat. Az egyik lefülelt szórólapozó állítólag be is vallotta, hogy egy Fidesz-aktivistától kapta a lejárató anyagokat. A képviselő-testület is szorongatja a polgármestert, tavaly még fegyelmi eljárást is indítottak ellene. Az egyik képviselő a mostani polgármester elődje, és történetesen a Fideszben politizált évekig. Néhány éve hasonló körülmények között lehetetlenítették el a borsodi Szentistván polgármesterét, aki Tállai Andrásnál húzhatta ki a gyufát.

A Komárom-Esztergom megyei Bencsik János vagyonát, ahogy más országgyűlési képviselőkét is, nehéz felmérni. A családi gazdaság ingatlanjainak jó része ugyanis a családtagok nevén van, ideértve a kiskorú gyermekeit is. A család borászata mindenesetre fejlődik, és a birtok is nő. Bár mindez főként akkor derül ki, ha valaki átböngészi a tulajdoni lapokat. Mi megtettük.

A Békemenet szervezői februárban tartottak egy rendezvényt, ahol az európai civilek helyzetéről beszélgettek. Az esemény meghívóján szerepelt a Miniszterelnökség és a magyar állam tulajdonában lévő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) logója is. Ebből arra következtettünk, hogy más állami entitásokhoz hasonlóan a BGA és a Miniszterelnökség is megtámogatta közpénzzel a CÖF-öt, ezért adatigénylésben rákérdeztünk erre. Kissé meglepő módon viszont azt közölték, hogy majd csak 45 múlva reagálnak érdemben, mert a gyorsabb válasz a koronavírus miatti “veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné” mindkettőjüknek. Ez azt jelenti, hogy a február 15-én beadott pofonegyszerű adatigényléseinkre csak április 1-jén fognak válaszolni.

A lóvasút indóház ikonikus épületét egy olyan cégnek adták el, amely ellen január óta adóvégrehajtás folyik. Közben akár évtizedekig húzódó történetek lesznek látszólag egyszerű végrehajtói ügyekből, még akkor is, ha az érintettek jóhiszeműek.

Évek óta nyilvánvalóan a kormány politikai érdekeit szolgálva, fontos hírek manipulálásával vagy elhallgatásával végzi a tevékenységét a közmédia egyik legfontosabb egysége, a Magyar Távirati Iroda (MTI) – derül ki egy, a Direkt36-hoz eljutott dokumentumcsomagból, amely az MTI kiterjedt belső levelezését és ki nem adott híreinek tucatjait tartalmazza. Előző cikkünkben arra mutattunk példákat, hogy a minisztériumok és a miniszterelnök kommunikációs stábja hogyan diktálnak az MTI-nek. A gyűjteményből azonban az is kiderül, hogy a politikailag kicsit is érzékeny tartalmat szoros kontroll alatt tartja és az aktuális kormányzati álláspontnak megfelelően alakítja a közmédia vezetősége. Vannak egyeztetésköteles és tiltott témák. Sok elkészült hír megy a kukába – az MTI-ben ezt úgy mondják, hogy az anyag „elesett” vagy „elvérzett”. A szerkesztői, újságírói szabadságnak szinte semmilyen tere nincs.

A Direkt36 birtokába került gyűjtemény tartalmazza az elmúlt négy évből a MTI belső levelezésének darabjait és más dokumentumokat. Ezek a dokumentumok megmutatják, hogyan vették át a politikai szempontok a független hírszerkesztés helyét a közpénzből működő szervezetnél, és mennyire magától értetődő, hogy a kormány kommunikációs emberei beleszólnak a tartalomba. A kormányzati kommunikáció érdekei több módon is érvényesülnek: az Orbán Viktor programjairól szóló tudósításokat aprólékosan, előre megtervezik, meghatározzák, mit fognak kérdezni tőle és mire kell helyezni a hangsúlyt; az MTI tudósítóit a minisztériumi sajtósok sokszor telefonon utasítják, hogyan írjanak meg egy anyagot; nemcsak a kormányszervek közleményeit kell gyakorlatilag szó szerint kiadni, hanem Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségének, az Opus Globalnak a közleményeit is; az MTI sajtónyilvános eseményeket tartalmazó gyűjtéséből a fideszes politikusok programjainak nagy részét szándékosan kihagyják, így a nem baráti sajtó nem is tud ezekről tudósítani