language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off

Akták:

TAO-pénzek highlight_off

TAO-pénzek

TAO-pénzek

Az Orbán-kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók az alábbi kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást:

  • a) filmalkotás támogatására

  • b) előadó-művészeti szervezet támogatására (2018-ig)

  • c) látvány-csapatsport támogatására. 

2014-ben 17 milliárd volt a magyar színházi élet TAO-bevétele, ami Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jutott, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik ügyesek. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartották kívánatosnak. 

2018-ban a kormány bejelentette: a visszaélések és egyenlőtlenségek miatt megszünteti előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását és a támogatások elosztása a kormány elbírálása alá kerül. Bár Gulyás Gergely kijelentette, miszerint „a kulturális támogatás nem politikai alapon történik”, látható, hogy a kultúrtao eltörléséből a kormányközeli kulturális intézmények profitáltak, miközben rengeteg független színházi társulat jövője vált kérdésessé. Bár érkeztek ígéretek ígért a kieső támogatások kompenzációjára, ennek elosztása szintén egyenlőtlenre sikeredett: a Nemzeti Színháznak – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését követően – a jegybevétele után 76 millió forintra jogosult összeg helyett eredetileg ennek több, mint tízszeresét (800 millió forintot), végül “csupán” ötszörösét (400 millió forintot) ítélte meg az EMMI. 

A sportcélú támogatás utáni adókedvezmény (az adózás előtti eredményt csökkentő) igénybe vétele 2012 óta folyamatosan növekszik. A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások - így kezeli azt az Európai Bizottság is. A 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, a legnagyobb nyertes pedig a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely úgy kapta meg ennek a 12%-át, hogy összesen 1100 klub osztozott a pénzen. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, a G7 összesítése alapján pedig 2021-ig összesen 35 milliárd adóforint érkezett támogatás formájában az alapítványhoz. Bár Felcsút kiemelkedik a TAO-támogatások tekintetében, a Seszták Miklóshoz köthető Várda Sport Egyesület és a Tállai András-féle Mezőkövesd Zsóry FC is jelentős TAO-támogatásokkal gazdálkodhat. Mindez bizonyítéka annak, hogy a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látványcsapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, ráadásul a támogató cégek kiléte is ismeretlen marad. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők nem jótékonykodásból, hanem politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az amúgy a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat.

A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint ezentúl adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból. Egy 2016 októberi bírósági ítélet nyomán ugyanakkor a TAO-kedvezmény közpénznek számít, amivel el kell számolnia a felhasználójának.

A kormány a 2016-os évre mindössze 64-69 milliárd forint társaságiadó-veszteséget tervezett a költségvetési törvényben, ehhez képest a látvány-csapatsport támogatás adóvesztesége két éve 135 milliárd forintot tett ki. Vagyis a TAO-támogatások eddigi rekordévében a tényleges adóveszteség kétszeresen felülmúlta a tervezett mértéket. Míg idehaza tagadta, addig Brüsszelben elismerte a magyar kormány, hogy a látvány-csapatsport támogatási rendszer állami pénzből működik. 2011-2021 között a TAO-rendszernek köszönhetően a költségvetési összegeken felül még 1107 milliárd áramlott a sport területére.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [84]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9   >  >>

Kormányzati érdek, hogy ne tudjuk meg, ki és mire kapott adókedvezményt

A törvényjavaslat “mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek” indokolja, hogy egy tegnap délben benyújtott javaslat alapján már ma adótitokká minősítse az Országgyűlés az adókedvezményekre és azt azt megalapozó támogatásokra vonatkozó adatokat. Ilyen fontos kormányzati érdek tehát, hogy ne derüljön ki, ki kit és mennyivel támogat ezekben a közbevételt csökkentő konstrukciókban. Bár elsőre mindenkinek a taó-pénzek jutottak eszébe, a közvetlen kiváltó ok alighanem egy fejlesztési adókedvezményeket érintő bírósági ítélet lehet.

Már szavaznak is a focipénzek titkosításáról

Már kedden 13 óra után szavaz az Országgyűlés arról a javaslatról, ami alapján adótitoknak számítana, hogy melyik cég pontosan mennyi társaságiadó-kedvezményt csorgatott vissza focicsapatoknak - például az ilyenből eddig nagyon sok pénzt összeszedő felcsúti Puskás Akadémiának - illetve a kormány más szeretett, törvényileg megtámogatott hobbijaira.

Tévedésből az MSZP is megszavazta a TAO-pénzek titkosítását

Továbbra sem tudni, meddig tart még az MSZP ámokfutása, amin jóérzésű ember már felháborodni sem tud, inkább csak elhűlve nézni, mit művel a legnagyobb magyar baloldali ellenzéki párt. Most például a Fidesz és a KDNP mellett a teljes MSZP-frakció is megszavazta a kormány utolsó pillanatban benyújtott törvényjavaslatát, ami titkosítja az adókedvezményeket.

Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnökének cégei elvesztették átlátható jellegüket

Megfelelő ember a megfelelő helyen: Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság elnöke egyszerűen nem szereti, ha asztal fölé kerülnek a pénzek.

A kormány eldugná az olimpiás pénzeket a nyilvánosság elől

Nem kell alkalmaznia az államháztartási törvény költségvetési támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit a társasági adókedvezmény (tao) alapján nyújtott támogatásokra az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságnak, ha az Országgyűlés is elfogadja a törvényalkotási bizottság ezen javaslatát.

Kétmilliárdos TAO-pénzzel pumpálja fel az MLSZ-t a MOL

A MOL több mint kétmilliárd forinttal támogatja a Magyar Labdarúgó Szövetséget, melyet a társasági adóból leírva teremt elő úgynevezett TAO-támogatás fomájában. Ez azt is jelenti hogy az adó nem az államkasszába kerül, hanem egyenesen a sportnak adják, jelentős része mehet létesítményekre, köztük stadionok fejlesztésére.

Sportcsarnok is épülhet Felcsúton

1,359 milliárd forint tao-pénzben részesülhet az új felcsúti beruházás, egy kézilabda-mérkőzésekre is alkalmas sportcsarnok - döntött a Magyar Labdarúgó-szövetség. A projektre még a kormánynak is rá kell bólintania, ők egyelőre a Puskás akadémiának dobták vissza a labdát, az akadémia viszont nem nyilatkozott. Idén is Orbán Viktor szülőfalujának juthat a legnagyobb falat a tao-pénzekből, a második legtöbb tao-pénz pedig Kisvárdára, Seszták miniszter szülővárosába áramlik.

A színházak kiszállnának a TAO bűvköréből, szemben a futballklubokkal

Öt eladóművészeti szervezet szeretné a nyilvánosság erejével átláthatóvá tenni a társasági adókedvezmény rendszerén befolyó összegeket, valamint egyértelművé tették, hogy nem fizetnek jutalékot a cégvezetőknek az általuk folyosított támogatásért cserébe, minden forintot a kultúrára fordítanak. Ez hatalmas különbség a futballklubokhoz képest, ahol legfeljebb összesítő adatokat hoznak nyilvánosságra.
Találatok: [84]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9   >  >>