K-Monitor Adatbázis

A hazai gazdaságtudományi felsőoktatást, a tudományos szabadságot és az oktatás-kutatás autonómiáját félti a jegybanki Pallas Athéné-alapítványoktól a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottsága. A kormányzati felelősöket és az MTA vezetését is megszólító állásfoglalás kifogásolja azt is, hogy a több száz milliárd közpénzzel kistafírozott az MNB-s alapítványok úgy okoznak károkat a felsőoktatási intézményrendszernek, hogy teljesen átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül működnek. Ez utóbbira a legfrissebb bizonyíték, hogy az alapítványok annak ellenére sem adják ki a kért adatokat a Világgazdaság újságírójának, hogy jogerősen erre kötelezte őket egy jogerős, végrehajtásában sem felfüggesztett ítélet.

Titkos, mint Paks-2: mi az? Hát a Nyelvstratégiai Intézet: a kormány nem kívánja megosztani a közvéleménnyel, ki készítette elő, kik vesznek részt benne, mit csinálnak majd. Majd ha elindult, akkor tájékoztatnak.

Eleinte jó kezdeményezésnek tűntek a szabad hozzáférésű folyóiratok, de ma már egyre több lap él vissza a kutatók publikálási kényszerével. John Bohannon, a Science újságírója egy érdekes kísérlettel tesztelte a folyóiratok hitelességét, és lesújtó eredményre jutott.

867 ezer 340 forint költség merült fel a Schmitt Pál köztársasági elnök „úgynevezett kisdoktori értekezését értékelő” Tényfeltáró Bizottság működésével összefüggésben a Semmelweis Egyetemen.

A korábbi 12 helyett már csak öt rektor keres havi bruttó kétmillió forintnál többet. A legjobb fizetést a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szent István Egyetem vezetője viheti haza, míg a legkevesebb pénz a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorának jár – tudta meg a Magyar Nemzet.

Pontos szabályai vannak valamilyen irat, dokumentum "titkossá", vagy "nem nyilvánossá" nyilvánításának. Majtényi László volt adatvédelmi biztos 1997-ben nem asszisztált a politikusok diplomamunkáinak "titkosításához".

Nem adják ki az egyetemek a politikusok évekkel-évtizedekkel ezelőtt írt diplomamunkáit, ezt a gyakorlatot Péterfalvi Attila is szentesítette.

A Schmitt Pál doktori disszertációja körül kirobbant plágiumbotrány nem az első a magyar politikai életben. Zavaros életrajzok, megvásárolt nyelvvizsgák, alaptalanul feltüntetett doktori címek eddig is fel-felbukkantak.