Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".
A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva próbálja kicselezni a civileket: egy friss kormányrendelet katonai célúvá minősítette a Déli Körvasút beruházást. Újbuda Önkormányzata mellett az érintett lakosokból álló egyesület, a POPÉK ugyanis korábban bírósági eljárás során sikeresen támadta meg a gigaberuházás környezetvédelmi engedélyét – emiatt a projekt jelenleg is áll. Az új környezeti hatásvizsgálati eljárásban viszont a katonai célúvá nyilvánítás következtében veszélybe kerül a civilek és az önkormányzat által kiharcolt azonnali jogvédelem. Sőt, az érintettek az ügyféli státuszukat is elveszíthetik.
Kelenföld és Törökbálint között, 2025-2027 között valósulna meg a tervezett beruházás, amelynek során a lakóházak közvetlen közelében is elhaladó vágányok számát kettőről négyre növelnék. A hivatalos indoklás szerint a bővítés főként a személyszállító vonatok sűrítésére irányul, ám a valóságban a teherforgalom is brutálisan megnőne. Különösen a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt, amely a Kínából érkező megnövekvő áruforgalmat fogja kiszolgálni.
A Duna Aszfalt 2019-ben nyerte el a projektet, amelyben Mészáros Lőrinc egyik cége volt az egyik alvállalkozó. A hídfelújítás 85 százalékát az Európai Unió állta. A felújított vasúti Duna-hidat tavaly nagy csinnadrattával átadták, néhány napja azonban tovább drágult egy közbeszerzési tájékoztató szerint. Ráadásul a híd három vágányából csupán kettő használható, a harmadikat majd csak a Déli Körvasútba kötik be.
Hatvan nap után sikerült a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak válaszolnia a közadatigénylésünkre, amiben az augusztus elsejével bezárt vasúti mellékvonalakról érdeklődtünk. Az rejtély, hogy mi tartott 2 hónapig, de annyi legalább kiderült, szerintük eleve rosszul gondolkodunk: nincs vonalbezárás. Erre hivatkozva nem adtak ki semmilyen döntés-előkészítő vagy utasforgalmi adatot.
Az oknyomozó portál közérdekű adatigényléssel fordult a kabinetirodához annak érdekében, hogy megismerhesse a levél tartalmát, illetve az arra érkezett kínai válaszokat. Ezt azonban a tárca nem volt hajlandó kiadni nekik, arra hivatkozva, hogy az iratok „döntés megalapozását szolgáló adatokat” tartalmaznak.