K-Monitor Adatbázis

Kíméletlen harcot ígért a korrupció ellen a második Orbán-kormány, de az elmúlt két évben ugyanúgy kellett magyarázkodnia a közpénzek elköltéséről, mint elődeinek. Nagy botrányok ugyan egyelőre nem robbantak ki, de épp kormányzati politikusok suttognak Fideszhez kötődő üzletemberek egyre növekvő befolyásáról.

Feloldották a titkosítását annak az emlékeztetőnek, amely a Gripen vadászgépek beszerzéséről döntő 2001-es nemzetbiztonsági kabinetülésről készült. Az [origo] betekinthetett az iratba, amelyet annak ellenére kezeltek titkosként, hogy nem szerepel benne a vadászrepülőkről szóló döntés valódi indoka.

Védeni kell azokat az embereket, akik jelentik a korrupciót, és meg kell akadályozni, hogy retorziók érjék őket Huguette Labelle, a korrupció ellen küzdő Transparency International nevű szervezet elnöke szerint. Labelle szerint a korrupció annak a jele, hogy egy rendszer nem jól működik, és javításra szorul. A magyar pártoknak azt javasolta, hogy tegyék teljesen átláthatóvá költségvetésüket, az embereknek pedig lehetőséget adna, hogy pontosan követhessék, mire mennyi pénzt költ az állam.

Ma dönt a mentelmi bizottság, javasolja-e Gyurcsány Ferenc kiadatását az ügyészségnek. A volt miniszterelnököt hivatali visszaéléssel gyanúsítják a sukorói kaszinóberuházás kapcsán. Az érintett tagadja a vádakat.

"Nyilvánvaló", hogy politikai befolyás alatt született döntés a Sláger Rádió és a Danubius Rádió frekvenciáinak elvételéről - írta kiszivárgott jelentéseiben az USA budapesti nagykövetsége. A WikiLeaks-akták szerint az amerikai diplomaták rendszeresen Bajnai Gordon miniszterelnök szemére hányták a 2009-es rádiótendert, de a kormányfő is a munkájára mért csapásnak tartotta az ügyet. Bajnai azt állította, hogy "nincs hatalma" a politikusok felett, ezért nem tudta megakadályozni a visszaéléseket.

Magyarországon rosszabb a helyzet korrupció terén a közép-európai átlagnál: hiába követ felmérés felmérést, amely ezt bizonygatja, mégsem változik semmi. Korrupciókutatót kérdeztünk a megoldásról, a szakértő szerint átlátható ügyintézéssel és a korrupciós kockázatokat rejtő helyzetek kiküszöbölésével tehetnénk a legtöbbet a szemléletváltásért.

Hivatalosan semmi nem történt a Mol Nyrt. magyar olajipari céggel, sajtóhírek és találgatások nyomán mégis 100 milliárd forinttal esett két nap alatt a társaság értéke. A Figyelő úgy tudja, miközben a horvát hatóságok vizsgálódásának valóban lehet tétje, a magyarországi kémügy tényleg nem a Molról szól.

Újabb fontos állomáshoz ért a Magyar Telekom kétes balkáni szerződéseinek ügye. A távközlési cég az egyik felette illetékes amerikai hatósággal megegyezés közelébe jutott. Fellélegezni azonban korai lenne, még mindig lehetnek céges és személyi következményei is az ügynek.

Sajtókacsa vagy valóban igaz, hogy már Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója is a horvát hatóságok fókuszába került? A magyar és a horvát olajvállalat (INA) kapcsolatát firtató hatósági és médiaattak már egyre kellemetlenebb a Molnak, amely abban bízik, hogy a horvát belpolitikai helyzet letisztulása után csendesebb lesz a küzdelem.

A Transparency International jelentésében Magyarország a legrosszabb besorolást kapta az OECD külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének 37 országban vizsgált végrehajtásáról szóló jelentésében.