language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off

Lapok:

Világgazdaság highlight_off

Világgazdaság

1969 óta jelenik meg a magyar- és világgazdaságról tájékoztató napilap. A lap indítását az új gazdasági mechanizmus keretei között kezdeményezték. Első tulajdonosa a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjuktúra- és Piackutató Intézet lett. A kor viszonyaival ellentétben anyagait viszonylag szabadon közölhette, amely számos konfliktus forrása volt. Kompromisszumos megoldásként 1979-ben létrehozták a Heti Világgazdaságot (HVG), mely nyílt, a Világgazdaság pedig zárt terjesztésűvé vált. A Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatának tagjai megkapták ugyan, de az újságárusok nem értékesíthették. A korlátozást 1988-ban oldották fel.

 

A rendszerváltást követően a Zöld Újság Rt. elnevezésű cég jelenttette meg a napilapot, mely 2014-ig volt a lap kiadója. 2001-ben bevásárolta magát a cégbe az Axel-Springer Budapest Kiadó Kft, mely 2014-ben tulajdonlását eladta az azóta Mészáros Lőrinchez kötődő Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A lapnak ma már online felülete is van, a cikkek vg.hu oldalon érhetőek el. Ezen keresztül 2018 végétől már a Fidesz-közeli médiaalapítvány, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a lap tulajdonosa. Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a VG nyomtatott kiadását 2022 júliusában.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [78]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8   >  >>

Nem kérnek a képviselők az ÁSZ-vizsgálatból, jól költötték-e el a nyugdíjbefizetéseket

A parlament gazdasági bizottsága nem támogatta a javaslatot, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolóiról csak azt követően döntsön az Országgyűlés, hogy azokat az Állami Számvevőszék megvizsgálta.

Ki kell adni a 2024-es olimpiai pályázat tanulmányát

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatala felszólította a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy küldje meg a 2024-es budapesti olimpiai pályázat megvalósíthatósági tanulmányát. A MOB szerintük "a pontosan és egyértelműen megfogalmazott adatigénylést kiforgatva értelmezte, ezzel is késleltetve a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságra hozatalát".

ÁSZ: a JESZ meghiúsította a számvevőszéki ellenőrzést

Nem bocsátotta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) rendelkezésére az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ), ezért az ÁSZ az ügyészséghez fordult - közölte a számvevőszék kedden az MTI-vel.

Az Európa Tanács tovább üldözi a korrupciót Magyarországon

Ma nyilvánosságra hozott jelentésében az Európa Tanács Korrupcióellenes Államcsoportja (GRECO) méltatja a Magyarországon a korrupció ellen eddig meghozott intézkedéseket, ám továbbiak meghozatalát szorgalmazza mindhárom érintett területen, a törvényhozás, a bíróságok és az ügyészségek esetében.

Alig átláthatóan költenek el tízmilliárdokat

A mindenkori költségvetés egyik kevéssé átlátható eleme a költségvetési tartalék. A képviselők a büdzsé elfogadásakor akár százmilliárd forintra adnak biankó csekket a kormány számára. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy 2010 óta mire költötte a kormány a költségvetési tartalékot és a tavalyi választások óta mennyire volt bőkezű.

Még mindig sokat titkolóznak az állami cégek

Számos állami vállalat azért nem tesz eleget a közadatok közzétételére vonatkozó kötelezettségének, mert vitatja, hogy az információszabadságról szóló törvény értelmében közfeladatot ellátó szervnek minősülne - derül ki a Transparency International felméréséből. Az állami cégek közül egyetlen vállalat, a Szerencsejáték Zrt. ért el 75 pont feletti eredményt a százas skálán, a többség a 0 és 25 pont közötti tartományba esett. Igaz, a helyzet még így is javult a két évvel ezelőttihez képest.
Találatok: [78]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8   >  >>