K-Monitor Adatbázis

Az EP képviselő és a tényfeltáró portál összehangoltan lép fel az azerbajdzsáni pénzmosoda ügyének teljes felderítése érdekében, és azért, hogy ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő.

Parlamenti vizsgálóbizottság, úgy fest, nem lesz azerbajdzsáni elnöki adminisztráció kenőpénz-alapjának magyarországi utalásai miatt – a T. Ház nemzetbiztonsági bizottsága fideszes többsége kedden leszavazta az erre vonatkozó ellenzéki indítványt. Valami vizsgálat ugyanakkor már folyik magyar hatóságok előtt, a részletek azonban ködösek. Az érintett állami szervek erős sunnyogásban vannak.

Az Átlátszó birtokába került bankszámlakivonatok tanúsága szerint 2012 júliusa és 2013 májusa között huszonöt részletben összesen 5.137.671 eurót és 2.447.527 amerikai dollárt utalt a Danske Bank dán nagybank észtországi leánybankjánál vezetett számlájáról egy magyar, az MKB Banknál vezetett számlára egy bakui székhelyű offshore cég. A pénzt feladó cég tagja volt annak a pénzmosó hálózatnak, amelyen keresztül az azeri rezsim európai politikusokat vesztegetett meg, és luxuscikkeket vásárolt szerte a világon.

Miközben 2012 és 2014 között az azeri kormány tömegével tartóztatott le politikai aktivistákat és újságírókat, az ország kormányzati és üzleti elitje titkos bankszámlákat használt arra, hogy európai politikusokat fizessen le, luxuscikkeket vásároljon vagy egyéb tranzakciókat bonyolítson velük. A tisztázatlan eredetű pénzekből Magyarországra is jutott: egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára több mint hétmillió dollár érkezett 2012-ben, éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A magyar bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa. Az OCCRP riportja.

Pontosan öt éve, hogy Magyarország nagy nemzetközi megrökönyödést keltve kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, a baltás gyilkost. A hála nem politikai kategória, nem is pörgött fel különösebben a két ország gazdasági kapcsolata a gesztus nyomán. Mégis mutatunk ezekből az időkből egy különös tranzakciót: egy szoros bakui kormánykapcsolatokkal rendelkező offshore cég dollármilliókat kapott a magyar MKB bankban vezetett bankszámlájára Safarov kiadása után.

Kivon 30 millió tőkét magyarországi cégéből Fellegi Tamás exminiszter bécsi érdekeltsége, az EuroAtlantic Holding GmbH. Amiben tulajdonos egykori kabinetfőnöke, a most már Hernádi Zsolt Mol-elnökkel mozgolódó Komondi Zsolt magyar cége is.

Úszik a tartozásokban az önkormányzat és az adóhivatal felé a szolnoki Tisza Szálló kínai tulajdonosa – tudta meg az Átlátszó. A város vezetése gondolkodna az ingatlan megvételéről, de a kínai tulajdonosok az épületért jóval többet kérnek, mint amit az önkormányzat megadna. A szálló 2010-ben került hozzájuk, nem kizárt az sem, hogy a Túró Rudi kinti bevezetésére adott állami eximbankos hitelből vásárolhatták meg az ingatlant. A túródesszert sikertelen kínai piacra dobásából büntetőeljárás is lett, de az ügyészség nem tudta egyértelműen megállapítani a kínai gyanúsítottak bűnösségét.

A korábban a miniszterelnök bizalmát élvező Zaid Naffa tiszteletbeli jordániai konzul az Átlátszó értesülései szerint a Pharaon-affér óta kerüli a nyilvános rendezvényeket, így az olyan diplomáciai eseményeket is, amelyeket kifejezetten a konzulok számára rendeznek. Maga a cím sokak számára csak presztízs, ami például bemutatkozáskor jól hangzik, de a korábbi botrányok miatt már nem cseng olyan jól, mint évekkel ezelőtt. Bemutatjuk a tiszteletbeli konzulokat.

A civil szervezetekkel szembeni fellépés kapcsán az Átlátszó írt először arról, hogy kormány izraeli mintát követne, ezt azonban Hollik István KDNP-s képviselő egy nappal később be is jelentette. Bár ő egy izraeli törvényjavaslatról és annak még folyamatban lévő vitájáról beszélt, de a törvényt valójában már tavaly júliusban elfogadták. Viszont ezek szerint éppen ideje részletesebben is megismerkednünk vele.

A külföldi hírszerzésre specializálódott Információs Hivatal nemzetbiztonsági érdekekre és mások jogainak védelmére hivatkozva nem adta ki az Átlátszó közadatigénylésére a környékbeli országok Soros-támogatott szervezeteiről készült tanulmányát, ezért bepereltük a titkosszolgálatot. Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese egy tegnapi sajtótájékoztatón már arról beszélt, hogy minden eszközzel vissza kell szorítani, és “el kell takarítani” az országból a Soros-birodalom civiljeit. Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott izraeli “civil átláthatósági törvény” bevezetésénél bábáskodó konzervatív amerikai kampányguru, Arthur J. Finkelstein tanácsai alapján jár el az ügyben.