K-Monitor Adatbázis

A büntetés-végrehajtás mellett az Országos Rendőr-főkapitányság és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal is az elmúlt időszakban jutott arra a döntésre, hogy nem kívánja folytatni a közös munkát a Magyar Helsinki Bizottsággal (MHB). A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) október elsejei hatállyal, egyoldalúan felmondta a megállapodást a MHB-vel, de így járt a Börtönrádió projektet működtető civil szervezet is. A belügyi szervek döntését a kormány migránsozó és sorosozó, idegenellenes politikai kampánya motiválhatta.

A Fővárosi Törvényszék az atlatszo.hu által indított perben pénteken meghozott ítéletében kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt-t arra, hogy hozzon nyilvánosságra minden olyan dokumentumot, amelyet a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA) megítélt támogatással kapcsolatban kezel, így a CÖKA támogatásra irányuló kérelmét, a támogató MVM támogatásra vonatkozó belső előterjesztését, valamint a döntés tárgyában tartott bármilyen testületi ülés jegyzőkönyvét. Az MVM eredetileg abszurd indokra hivatkozva tagadta meg az adatkérésünket, majd a perben is előjött pár érvvel annak érdekében, hogy mindent titkolhasson a félmilliárdnyi támogatás részleteivel kapcsolatban. A bíróság egyet sem talált megalapozottnak. Ítélete nem jogerős.

Csak jogerős bírósági döntésre adta ki a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) a Magyar Helsinki Bizottságnak azt a szerződést, amelyet a börtönökben kiépített új telefonrendszerről kötöttek a Magyar Telekommal és a Mobil Kapcsolat Kft.-vel. A megállapodás részleteit korábban az Átlátszó is szerette volna megismerni, de a bv részéről minősített adatokra hivatkozva elutasították a közérdekű adatigénylésünket. A Helsinki által kiperelt szerződésekből az látszik, hogy a tender egyszereplős volt, és a szolgáltatási díjak jóval magasabbak a piaci áraknál. Az viszont továbbra sem derült ki, hogy mi szükség van a Mobil Kapcsolat Kft. közreműködésére a szolgáltatás biztosításához.

A bíróság első fokú ítélete szerint a közhasznú civil szervezet közfeladatot ellátó szervként köteles adatigényléseket teljesíteni az általa kezelt, személyes adatnak nem minősülő adatokról, így a jogi személyektől kapott támogatásairól is el kell számolnia a nyilvánosság előtt.

Januárban bepereltük a külföldi hírszerzésre specializálódott titkosszolgálatot, az Információs Hivatalt, mert nem adták ki a Soros-szponzorált szervezetekről készült tanulmányt, amire Lázár János hivatkozott egy kormányinfón. Februárban volt az első tárgyalás: az már kiderült a perben, hogy ilyen tanulmány nem létezik, de vannak az Információs Hivatalnál bizonyos adatok ebben a tárgykörben, amelyeket államtitokká minősítettek. Kiderült a perben az is, hogy az IH csak április végén, a perünk inditása után titkosította a parlament nemzetiztonsági bizottságának üléséről készült jegyzőkönyv idevágó részét – rögtön 2045-ig. A bíró felfüggesztette a pert és titokfelügyeleti eljárást indított, a NAIH pedig elkezdte vizsgálni az adatok minősítésének törvényességét.

Nagy István, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott berni nagykövete lett a kormány által nemrég létrehozott Habsburg Ottó Alapítvány elnöke. Az alapítvány a néhai trónörökös hagyatékát kezeli majd a budai Várban. Az Orbán Viktor miniszterelnök társaságában Zürichben többször lencsevégre kapott Nagy Istvánt régi kapcsolat fűzi a jelenlegi Habsburg-családfő, Károly herceg feleségéhez, Francesca Thyssen-Bornemiszához. Ez a kapcsolat privát mulatságokra és vagyonkezelésre is kiterjed.

A Patrónus Pro Futuro – Pártfogó a Jövőért Alapítványnak nincs honlapja, tevékenységének nincs nyoma sehol, bírósági beszámolói üresek, mégis 4,5 millió forintot kapott az állami tulajdonú Magyar Villamosművek Zrt.-től a céljaira.

Az még a félszabad országokban is ritkán fordul elő, hogy voltaképpen az állam ilyen nyíltan pénzeljen egy gongót, és még ráadásul le is bukjon, mint ahogy ez történt a CÖF és a száz százalékig a magyar állam tulajdonában lévő MVM esetében. Igaz, a CÖF eddigi működése alapján a támogatás ténye kevéssé meglepő, mondhatni szerves fejlődés eredménye, az átláthatóság szempontjából pedig talán jobb is, mint amikor ismeretlen magányszemélyek százmilliós adományaiból finanszírozták kormánypárti kampányaikat.

A szellős magyar párt- és kampányfinanszírozási viszonyok közt az állami cégek mindig fontos, de eddig csak közvetett szerepet játszottak a mindenkori kormánypártoknak kedves politikai üzenetek megjelenítésében. Most viszont minden jel arra mutat, hogy az MVM-mel az Orbán-kormány közvetlenül finanszíroztathat közpénzből nyílt politikai kommunikációt. Nyilván nem azért, mert a kormányközeli magánvállalkozók ne tudnának bármikor összedobni a CÖF-nek félmilliárdot, hanem inkább azért, mert ha valami közpénzből is mehet, akkor ezt miért ne tennék meg.

Az Átlátszó megkeresésére az állami tulajdonű Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) azt közölte, hogy 2016-ban bő félmilliárd forinttal támogatta a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt.