K-Monitor Adatbázis

Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) júliusban 3 hónap időhúzás után megtagadta a védettségi igazolványok gyártásáról szóló szerződés kiadását arra hivatkozva, hogy „technikai információk találhatók” benne. Emiatt bepereltük a NISZ-t, és nem várták meg a bírósági tárgyalást, hanem most mégis kiadták a dokumentumot, amiből kiderül, hogy először 5 millió, majd még 3 millió védettségi igazolványt rendeltek az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. Egy igazolványt bruttó 1244 forintért gyárt az ANY, a 8 millió darab tehát 9,95 milliárdba kerül.

Kiderült, ki az új tulajdonosa az orfűi aquaparknak. A Pécs közelében található, népszerű strand tavaly nyáron már nem fogadott vendégeket, mert a hírek szerint egy kormányközeli vállalkozó kezébe került. Akkor azonban még a liciteljárás sem folyt – mostanra viszont már lezajlott, és a nyertes neve is napvilágra került. A vevő nem más, mint Schimicsek Tibor, az V. kerületi ingatlanbizniszek egyik jól ismert szereplője, aki cégével a fel nem használt lélegeztetőgépeket is tárolta raktárában.

Továbbra sem tudunk semmit arról, hogyan állnak az egyes települések a koronavírus elleni vakcina beadásával. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) legutóbbi, május eleji adatigénylésünk elutasítása után a járványhelyzetre hivatkozva arra is csak 90 napon belül válaszolna, hogy egyáltalán milyen formában gyűjtenek adatot az oltásokról. Mindezt annak ellenére, hogy két hete Müller Cecília országos tisztifőorvos bejelentette, hogy véget ért a járvány harmadik hulláma.

Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t bízta meg a védettségi igazolványok gyártásával, azt azonban nem közölték, hogy mennyi közpénzt kap ezért az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó nyomda. Áprilisban közadatigénylésben kértük ki a szerződést a NISZ-től, az viszont 45+45 napra hosszabbította a válaszadást a veszélyhelyzeti teendőire hivatkozva. Egy biztos: az ANY forgalma 2021 első negyedévében nagyon megugrott.

Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 novemberében két részletben összesen 2,5 milliárd forint kedvezményes kamatozású kölcsönt kapott a koronavírus okozta gazdasági nehézségek enyhítésére. A hitelt a magyar állam tulajdonában lévő Eximbank folyósítja, de az Európai Unió (EU) finanszírozza – ennek köszönhető, hogy egyáltalán kiderült. Az EU-s nyilvántartásban az is szerepel, hogy a Viresol a Pénzügyminisztériumtól is kapott pénzt: 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást adott a tárca a cégnek.

A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok EU-s pénzből könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül. A legnagyobb összegű, 25 milliárd forintos kölcsönt a kínai tulajdonú Borsodchem kapta, de megtalálható a listán Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a cseh miniszterelnök étolajos cége és az állami építkezések egyik sztárja, a West Hungária Bau Kft. is.

Más tartományban volt a gyár, a beszállító cég kínai kollégái pedig nem szerettek volna az ilyenkor kötelező karanténba vonulni. Ezért végül ettől a gyártótól nem, csak a szerződésben megjelölt másik kettőtől hoztak maszkot tavaly — derül ki Vu Quon Dong vietnámi vállalkozó az Átlátszónak írt leveléből. Ez arra utal, hogy csak a vakszerencsének köszönhetően nem szállítottak a magyar kormánynak a szerződésben megnevezett Ouleok gyártó maszkjaiból. Korábbi cikkünkben arról írtunk: a gyártó maszkjaival világszerte problémák merültek fel.

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a külügy tavaly problémás FFP2 maszkok szállítására szerződött. A minisztérium és a beszállító most azt állítja: végül nem szállítottak a konkrét típusból. Ez ismereteink szerint akár lehetséges is lenne, ugyanakkor nem változtat azon a tényen, hogy a külügyminisztérium által aláírt szerződésben ez a maszk szerepel.

Világszerte több helyen is súlyos problémák merültek fel az egyik kínai cég FFP2-es szintűként forgalmazott maszkjával kapcsolatban, mégis akár több mint hétmillió darab megvásárlására kötött szerződést a külügyi tárca tavaly. A problémás maszkok kórházakba, orvosokhoz, rendőrökhöz kerülhettek. A vietnámi dohányboltpápához tartozó beszállító cég közel 11,8 milliárd forintot kasszírozott a COVID elleni beszerzéseken.

Megnéztük, hogy a régió országainak hivatalos járványügyi tájékoztató weboldala mennyire informatív és pontosan milyen adatokat tartalmaz. Hazánk a 14 országra kiterjedő vizsgálatból nem jött ki túl pozitívan, ugyanis az látható, hogy a magyar kormány portálja osztja meg a legkevesebb adatot az állampolgáraival. Eközben a kormány szerint semmi gond nincs az adatközléssel: Gulyás Gergely január közepén arról beszélt, hogy Magyarország a legszigorúbb mércének is megfelelt.