K-Monitor Adatbázis

Az elmúlt hetekben külön cikkekben részleteztük, hogy a hivatalos adatok szerint mennyiért fuvarozták a honvédség repülőgépei Orbán Viktor miniszterelnököt és más állami vezetőket. Most szabadon hozzáférhetővé tesszük azt a táblázatot, amelyet a soronként beszkennelve kapott iratkupacból készítettünk. Emellett mutatjuk az öt legfontosabb ábrát is a repülési költségekről.

2022-ben „Európa legnagyobb tűzijátékát” ígérte a kormány az államalapítás ünnepére, amit azonban a kedvezőtlen időjárás-előrejelzés miatt augusztus 20. helyett egy héttel később tartottak meg. A programot lebonyolító Magyar Turisztikai Ügynökség előzetesen csak annyit közölt, hogy a rakéták 1,3 milliárd forintba fognak kerülni. A honlapjukra azonban nemrég kitették a rendezvények teljes költségét, ami jóval magasabb ennél.

Öt hónapba telt, mire a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodával eljutottunk odáig, hogy megmutatták, mennyit költöttek 2022-ben a társadalmi célú reklámként futó kampányokra, és hol jelentek meg ezek a hirdetések. Az állami milliárdok legnagyobb része a kormányközeli médiánál landolt, de kapott belőle a Blikk, a Népszava, az ATV és az RTL is.

Miután korábbi konzorciumi partnerét kizárták a versenyből, a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. nyerte a Nemzeti Agrárkamara tenderét. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság nettó 876 millió forintért 70 autót és egyéb szolgáltatásokat nyújt a kamarának három éven keresztül. A cég alvállalkozói szintén a Mészáros-családhoz köthetők.

Többszáz millió forint adósságot fizettek ki, hogy eladhatóvá váljon két budapesti Tungsram-ingatlan. A vásárló egy kormányközeli cég, ami a gyár egykori hatalmas váci ingatlanát négyezer forintos négyzetméteráron szerezte meg. Sem a Tungsram, sem a vevő nem válaszolt a kérdéseinkre.

A Honvédelmi Minisztérium által közölt adatok szerint 223 útból 19 esetben a Köztársasági Elnöki Hivatal rendelt katonai repülőt valamilyen utazáshoz 2021 eleje és 2022 szeptembere között. A 19-ből csupán 6 esetben tüntettek fel üzemanyagköltséget, másik 6 útra pedig 0 forint kiadást adtak meg. Az adatszolgáltatás alapján Novák Katalin brazíliai útja például irreális módon nem került semmibe, Áder János pedig alig 125 ezer forintból megjárta Bulgáriát, miközben a svájci útja 17,5 millióba került.

A Transparency International (TI) 28. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: 10 év alatt Magyarország rontott legtöbbet a pontszámán. A tavalyi számok alapján már Bulgária is megelőz bennünket, ezzel az unió legkorruptabb országává váltunk. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban a V4-es országokkal, valamint Közép- és Kelet-Európával összevetésben.

Amióta a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről, mindenki azt találgatja, melyik lehet az a fideszes város, ahol 3 cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a STRABAG Általános Építő Kft., a KIFÜ-KAR Zrt. és a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég tulajdonosai erős politikai hátszéllel rendelkeznek.

A brüsszeli politika pénzelt éveken keresztül több Fidesz-közeliként ismert szervezetet is. 2018 és 2020 között eurótízezreket érő megbízásokat kaptak az Európai Néppárt képviselőcsoportjától az Alapjogokért Központot működtető, a Remix angol nyelvű orbánista hírszájtot kiadó, és a Nézőpont-csoporthoz tartozó cégek is. DK-s kötődésű cégek is kaptak brüsszeli megbízást, köztük egy olyan is, amelyik az ellenzék amerikai kampánytámogatásainak ügyéhez is kapcsolódik.

Hazai lélegeztetőgép-gyártásért lelkesedett 2020 őszén Szijjártó Péter és Rétvári Bence. A külügyminisztérium 1000 gépet vásárolt a holland-izraeli hátterű, de Vácott működő Celitrontól. A gépek akkor készültek el, amikor már halmokban álltak a százmilliárdokért Kínából vásárolt eszközök. 2021 nyaráig 484 darab Celitron-készülék hazai kórházakhoz került, de jutott belőlük Jordániába és Bosznia-Hercegovinába is. Az állami megrendelés 2020-ban milliárdos nyereséget hozott a Celitronnak, ám 2021-ben már újra veszteséges volt, és honlapján nyoma sincs a lélegeztetőgépnek.