K-Monitor Adatbázis

Az uniós közösségi értékesítésnek álcázott áfacsalásról szóló cikkünk után több hasonló üggyel is megkeresték az Átlátszót. Egy áfacsalással vádolt gabonatermelőt nagy valószínűséggel hamis papírok segítségével vettek rá az áfamentes értékesítésre, de az igazi felelősök ebben az ügyben sem érdeklik az adóhivatalt, csak a termelőket vegzálják.

Nincs hatóság, aki megvizsgálja, hogy az Abaújlakra 2010 őszén fiktíven bejelentkezett személyek lakcíme megegyezik-e azzal, ahol életvitelszerűen tartózkodnak. Köztük ötnek az alpolgármester, háromnak a megválasztott polgármester háza lett az otthona az előző választások előtti napokban. A kormányhivatal szerint a jegyző dolga lenne a lakcímbejelentések valódiságát ellenőrizni, a jegyző azonban nem érzi magát illetékesnek az ügyben.

Kovácsics Iván NAV-elnökhelyettes fia és felesége a China Mart tulajdonosával üzemeltet közös kereskedőcéget. A China Mart pincéjében tavaly nagybani feketekereskedelemre derült fény.

Közérdekű adatigényléssel fordultunk a Szakály Sándor igazgató botrányos kijelentéseiről elhíresült VERITAS Történetkutató Intézethez, azt tudakolva hogy mennyit keresnek az intézet munkatársai, és hogy eddig mi mindenre szerződtek. A válasz velős: sokat és semmire. Szakály igazgatói pályázatát nem adták ki, azért perelni fogunk.

A bűnügyi elnökhelyettes nyilatkozata óta már a NAV vezetői sem vitatják, hogy legalább évi ezer milliárd forintról van szó – vagyis évente minimum két négyes metró ára tűnik el az áfacsalás révén. Az adóhatósági hierarchia csúcsán azonban a botrány kirobbanása óta eltelt három hónapban a területért felelős vezetők egyike sem szólalt meg.

Úgy tűnik, a héten kiderül, hogy a paksi hitelfelvétellel kapcsolatban a kormánypártok milyen trükkel próbálják majd átugrani vagy megkerülni a saját adósságszabályukat, illetve blokkolni egy Paksról szóló népszavazást. Teljes sikerük mindenesetre egyik vonatkozásban sem várható.

Miközben az illetékes minisztérium és a Met Zrt. szerint minden rendben van, a cég offshore gázbizniszével kapcsolatban hírbe hozottak közül többen is elhatárolódtak az ügytől. A Met hátterében felbukkanó két magyar üzletember még mindig néma.

A hivatalos magyarázat szerint Simon Gábor úgy bukott le a 240 milliós titkos ausztriai bankszámlájával, hogy az osztrák pénzmosás elleni hatóság az osztrák bank adatai alapján kiszúrta, hogy ő egy magyar politikus. Éppen ez, vagyis az ügyfél "kiemelt közszereplő" minősége az, amit a magyar bankok ma csak külföldi ügyfélnél kötelesek vizsgálni, a hazai politikusoknál azonban nem.

Tegnap a bíróság első fokon elutasította a TEK árvizes cikkünk miatt indított helyreigazítási keresetét. Minden pontban. De ezzel még nincs vége, az árvíz-saga folytatódik: a témában írt második cikk miatt is perelnek, és – biztos ami biztos - büntetőfeljelentést is tettek a szerző ellen. Meglepő lenne, ha nem fellebbeznék meg a tegnap megszületett ítéletet, hiszen a TEK láthatóan vérig van sértve.

1993-ban tetőzött a magyar ipari kutatóhálózat összeomlása. A már megrokkant intézeteket a „zártkörű” ítélethirdetés előtt amerikai szakértők dollármilliókért átvilágították, de a helyismeret nélküli játszi javaslataik még akkor sem javítottak volna a helyzetükön, ha mindezeket állami intézkedés követi. Utólag is szinte hihetetlen, hogy miként asszisztált a politika a hazai ipari K+F-hálózat széthullásához, vele együtt a hazai ipar és az önálló miniszteriális irányítás önfeladásához.