K-Monitor Adatbázis

De meggondolta magát, mert szerinte az újságírók rosszindulata miatt azoknak az EP-képviselőknek van igazuk, akik nem válaszolnak az ilyen témájú kérdésekre.

Az NGM tegnapi, a cikkünk megjelenését követő közlése szerint 2016-ban indítottak szabálytalansági eljárást, most pedig már visszakövetelik a kedvezményezett Halna-Dunától az örökmozgóra korábban kifizetett támogatást. Jobb későn, mint soha, mondhatnánk, és annak is lehet örülni, hogy a minisztérium sajtóosztálya reagált a külvilágból érkező ingerre. Nem mindig volt ez így.

Még 2013-ban kezdődött a dolog, és persze ezt is az álnok Brüsszel finanszírozta, konkrétan a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) révén. A projekt nagyjából akkor indult, mikor Széles Gábor bejelentette, “kirepült a madárka”, azaz működik az energiacella. Hasonló sikernek ígérkezett az „állandó mágnesek közt ébredő erőket” hasznosító energiatermelő eszköz, érthető, hogy a megépítéséhez félmilliárd forintos támogatással adták meg a kezdőlökést – a kiírás szerint piacorientált kutatás-fejlesztésre lehetett pályázni. Bár a pályázat simán átment a magyar irányítóhatóságon, valami időközben mégis félremehetett: a prototípus a támogatott szerint elkészült ugyan, de egyelőre nem látta senki, és semmilyen nyilvános adat nincs róla; a minisztérium viszont kétségbeesetten titkolózik, végül a projekt is eltűnt a kormány pályázati portáljáról.

Az R-Kord Kft. a V-Híd Zrt.-vel közösen dolgozik a Püspökladány-Ebes vasútvonalon a NIF megbízásából, ami előzetesen 69 milliárd forintra becsülte a munkálatokat.

Az Európai Parlament (EP) minden képviselője havi 4.342 eurót kap általános költségtérítésként, főleg azért, hogy irodát tarthasson fent hazájában. Az összeurópai MEPs Project keretében az Átlátszó újságírói is megkérdezték minden magyar EP-képviselőtől, hogy bérelnek-e irodát a havi közel 1.3 millió forintos keret terhére. A 21 magyar képviselő közül 14 egyáltalán nem válaszolt a kérdésünkre: a Fidesz 12 képviselője, valamint Kovács Béla, Morvai Krisztina és Szanyi Tibor (Szanyi utólag pótolta – a szerk.). Az EP Elnöksége az európai szinten feltárt visszaélésekre reagálva bejelentette: még az idei évben szigorítani akarnak a szabályozáson.

Kis magyar közoktatási innováció: egy vidéki szakiskolában kötelező továbbképzést tartanak a pedagógusoknak. Az előadó 1,6 millió forintot számláz a KLIK-nek a 35 órányi munkáért, a központ fizet, kreditpontok kipipálva, mindenki jól járt. A 45 ezer forintos óradíjon sem kell sopánkodni, az egészet Brüsszel fizeti egy 14 milliárdos keretösszegű TÁMOP-program keretében. Más kérdés, hogy lett-e kimutatható hatása a közoktatás fejlesztésére elköltött uniós százmilliárdoknak. Spoiler: nem lett.

Jávor Benedek szerint csak az EP-képviselők becsületén múlik, hogy mire költik a havi 4.342 eurós költségtérítésüket. Bár nem kötelező, ő évek óta közzéteszi a honlapján a kiadásait, hogy az adófizetők láthassák, mire költi a pénzüket. Jávor szerint az ellenőrzés hiánya miatt nagy a visszaélések veszélye, és fontos lenne egy új szabályozás kidolgozása, de jelenleg nincs meg ehhez az egységes akarat az Európai Parlamentben.

53,6 millió forintba kerül a Rókusfalvy-család etyeki borászatának kipofozása, a projektre EU-támogatást kértek.

Felmentette a Veszprémi Törvényszék azt a mélyépítő mérnököt, akit rágalmazás miatt citált bíróság elé a Swietelsky Magyarország Kft., mert a szakember leveleket szétküldve tette szóvá többek között a Balatonszőlősön és Pécselyen elvégzett szennyvízcsatornázás szerinte hibás kivitelezését, és ennek ellenére történő átvételét. A Swietelsky azt közölte az Átlátszóval, hogy megfellebbezte a döntést. A megvádolt szakember szerint EU-s pénzek szabálytalan felhasználása is felmerülhet az ügyben.

2014-ben Simicska Lajos cégét bízta meg a MÁV a Piliscsaba-Esztergom vasútvonal biztosítóberendezési munkálataival, de 2016-ban az NFM jelzésére az állami vasúttársaság felbontotta a szerződést, és a munkát most a felcsúti polgármester cége kapta meg.