K-Monitor Adatbázis

A Balkaninsight.com értesülései szerint újabb megbízásokat nyertek el azok a cégek, amelyek már korábban is taroltak a közbeszerzéseken, ha közvilágításról volt szó. A szálak Magyarországra, az Eliosig vezetnek.

2017-ben egy magyar állami vállalat megvásárolt egy romániai céget, és azon keresztül egy szállodát, ám a vételárat nem hozták nyilvánosságra. Tavaly közadatigénylésben kértük ki az adásvételi szerződést, de a Manevi Zrt. üzleti titokra hivatkozva megtagadta a kiadását. Emiatt panaszt tettünk a NAIH-nál, de a hatóság elfogadta a Manevi érvelését, miszerint a szálloda nem állami, hanem társasági vagyon. Pert indítunk a szerződésért.

Legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton. A strandot már lezárták, a büféseket elzavarták, a kirándulókat biztonsági őrök engedik be-ki, a hajósok csak nyár végéig maradhatnak, és a cölöpház-tulajdonosok attól tartanak, hogy előbb-utóbb nekik is menniük kell. A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról. Az állami cég az Átlátszó kérdéseire sem reagált, de a helyiek beszédesek voltak.

Míg a magyar kormány maga hívta be az országba az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot (International Investment Bank – IIB) és döntött úgy, hogy felajánlja, a pénzintézet tegye át székhelyét Budapestre, a három másik visegrádi ország a maga módján távolodni próbál tőle. Lengyelország 2000-ben hagyta el az IIB-t, Magyarországgal együtt, és azóta sem sikerült visszakapnia a befizetett pénzt. Csehország is fontolgatta a kilépést, de a lengyel példa eltántorította őket a döntéstől. Ám Prága nem hajlandó minden kedvezményt megadni az IIB alkalmazottainak, amit Magyarország igen. Pozsonyban a bank helyi irodája okozott az elnökig érő politikai konfliktust.

Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint “kulcsszereplője” volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek. Az Átlátszó értesülése szerint a Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót utalt 2013 és 2015 között Goris belga cégének – éppen akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában. A Fidesz pártalapítványa másolt tanulmányokat kapott cserében, a Miniszterelnökség nem árult el semmit az ügyről.

Azt sejtjük, miért lesz jó Vlagyimir Putyinnak az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot Magyarországra költöztetni, de vajon miért jó ez hazánknak? Ahhoz nem elég a bank pénze, hogy az ország gazdaságát fellendítse, de biztosan lesznek olyanok, aki jól járnak vele. Hogy utóbbit világosabban lássuk, megnéztük, kik üzleteltek eddig az NBB-vel. Nem lepődtünk meg: számos, a kormánnyal közeli kapcsolatot ápoló céget és nevet találtunk: felbukkan a MOL, a MET, a Takarékbank, az OTP, az Eximbank de még a kínai állam is.

Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták.

Közelíti az egymilliárd forintot az az összeg, amit a Bethlen Gábor Alap (BGA) nemzetpolitikai támogatásaiból kap Lévai Anikó erdélyi arisztokrata barátainak alapítványa. A pénzből a család érdekeltségében lévő zabolai kastélyszálló épül-szépül.

Az Átlátszó decemberben cikksorozatban számolt be arról, hogy az elmúlt években 22,5 milliárd forint ment magyar költségvetési forrásokból hat szomszédos országba, határon túli futballakadémiák támogatására. Most az év végén ehhez hozzáadott még további 9,97 milliárd forintot a kormány, így a számláló már bőven 30 milliárd forint felett jár. A pénzt jórészt ugyanazok kapták, mint eddig: ismét jutott pénz Mészáros Lőrinc eszéki csapatának akadémiájára, valamint az FK Csíkszereda Egyesületnek is, ahonnan ingyen igazolhat fiatal tehetségeket a Felcsút.

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Ebben a cikkben a Horvátországban, Szlovéniában és Ukrajnában működő fociakadémiáknak nyújtott, eddig összesen 6,5 milliárd forintnyi magyar állami támogatásról lesz szó.