K-Monitor Adatbázis

Még nincs egy éve annak, hogy átadták a vonalat, újabb munkálatokat kezd rajta egy, a Strabag vasútépítő cégét is magában foglaló konzorcium. A vasútvonal felújítása összesen így 78 milliárd forintba fog kerülni, kilométerenként 1,5 milliárd forintba.

Hadházy Ákos a jubileumi ötvenedik korrupcióinfón lerántja a leplet egy uniós pályázatokra szakosodott céghálózat gyanús összefonódásairól, amely összesen hatmillárd forintot nyert eddig. Nyílt közgyűlési jegyzőkönyv is tanúskodik a rendszer működéséről.

A civil szervezetekkel szembeni fellépés kapcsán az Átlátszó írt először arról, hogy kormány izraeli mintát követne, ezt azonban Hollik István KDNP-s képviselő egy nappal később be is jelentette. Bár ő egy izraeli törvényjavaslatról és annak még folyamatban lévő vitájáról beszélt, de a törvényt valójában már tavaly júliusban elfogadták. Viszont ezek szerint éppen ideje részletesebben is megismerkednünk vele.

A Fővárosi Önkormányzat 20 évre egy kézbe adta volna a városnéző buszok üzemeltetésének jogát, ám a benyújtott ajánlatok alapján végül rájöttek, hogy a koncesszió nyertese “rendkívüli mértékű extraprofithoz” jutna.

A külföldi hírszerzésre specializálódott Információs Hivatal nemzetbiztonsági érdekekre és mások jogainak védelmére hivatkozva nem adta ki az Átlátszó közadatigénylésére a környékbeli országok Soros-támogatott szervezeteiről készült tanulmányát, ezért bepereltük a titkosszolgálatot. Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese egy tegnapi sajtótájékoztatón már arról beszélt, hogy minden eszközzel vissza kell szorítani, és “el kell takarítani” az országból a Soros-birodalom civiljeit. Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott izraeli “civil átláthatósági törvény” bevezetésénél bábáskodó konzervatív amerikai kampányguru, Arthur J. Finkelstein tanácsai alapján jár el az ügyben.

A Figyelő múltheti számában számolt be róla, hogy jogerősen elutasította a Fővárosi Törvényszék azt az ügyészi indítványt, amely Brückner Gergely újságírót kötelezte volna forrásának felfedésére az akkor állami tulajdonba került MKB helyzetével kapcsolatos, az MNB és a Miniszterelnökség közti levelezés tartalmát ismertető 2015-ös Figyelő-cikk kapcsán. Az ügy igen fontos a sajtószabadság garanciái szempontjából, ezért – az érintett szíves hozzájárulásával – a bírói döntéseket közzétesszük és tartalmukat összefoglaljuk.

“A tanulmány megállapítja, hogy a nagyberuházásokat, és különösen az olimpiák megrendezését célzó fejlesztéseket – jellegüknél fogva – számos korrupciós kockázat fenyegeti.” – ez egy szó szerinti idézet az Állami Számvevőszék 73 oldalas művéből.

Szíjj László cége építi az M4-es gyorsforgalmi út M0 és Cegléd közötti egyik szakaszát.

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.

Habony hitelezője, Rogán szomszédjának üzlettársa, és a Népszabadság utolsó vezérigazgató-helyettese indít rádiós hirdetési ügynökséget.