K-Monitor Adatbázis

Tíz éves bérleti szerződést kötöttek a Mediaworks cégei a Corvin-pláza ingatlantulajdonosával, amire 2 millió euró értékű bankgaranciát vállalt a nemrég Fidesz-közelbe privatizált MKB Bank. Felmondás esetére három éves bérleti díj volt a kötbér, plusz még némi baksis – ilyen feltételek mellett nem nehéz veszteségesen működtetni újságot.

Szlovákiai, felszámolás alatt álló sportautó gyár áttelepítéséhez és beindításához, illetve elektromos autók gyártásához adott kölcsön 150 ezer eurót Széles Gábor milliárdos vállalkozó úgy, hogy munkatársaival nem győződtek meg arról, hogy a járgányok és a berendezések mindegyike a kölcsönt kérő tulajdonában van-e, és, hogy az illető teljes mértékig eljárhat az ügyben. A kölcsönkérő, Ács László az Átlátszónak azt állítja, hogy a fedezetül szolgáló dolgokat, köztük két sportautót, azért nem szállította le, mert attól tartott, hogy azokat Széles Gábor értékesíti. Széles csalás miatt feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, Ács Lászlót október 11-én meggyanúsították.

A törvényjavaslat “mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek” indokolja, hogy egy tegnap délben benyújtott javaslat alapján már ma adótitokká minősítse az Országgyűlés az adókedvezményekre és azt azt megalapozó támogatásokra vonatkozó adatokat. Ilyen fontos kormányzati érdek tehát, hogy ne derüljön ki, ki kit és mennyivel támogat ezekben a közbevételt csökkentő konstrukciókban. Bár elsőre mindenkinek a taó-pénzek jutottak eszébe, a közvetlen kiváltó ok alighanem egy fejlesztési adókedvezményeket érintő bírósági ítélet lehet.

A korábban tervezett 6,3 milliárd helyett 7,25 milliárd forintba fog kerülni a jelenlegi állás szerint az új Hidegkuti Nándor Stadion, amit a West Bau Hungária és a ZÁÉV épít, és csütörtökön lesz a megnyitóünnepsége.

Az elmúlt hónapok során egyre nagyobb számban kerültek nyilvánosságra kormányzathoz köthető személyekkel kapcsolatban olyan gyanús esetek, mint pl. a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat irányította HÍD-program, amelyekben az európai uniós pénzügyi források szabálytalan felhasználása feltételezhető vagy bizonyítható. Ezekkel az esetekkel kapcsolatban a magyar közvélemény egyre szélesebb köre ismerte meg az Európai Unió egyik szakintézményének, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak a nevét – az OLAF-ot. A kérdés már az, hogy a Hivatal magyarországi ismertségének növekedése egyoldalú-e, vagy a másik oldalt nézve a Hivatalon belül hazánk ismertsége hasonló-e? A Hivatal elmúlt két éves jelentése azt mutatja, hogy Magyarország hírhedtsége jelentős és ráadásul még növekvő is.

A Népszabadság megszün(tet)ését a fideszes politikusok, kormányközeli média és a jobbos kommentelők jelentős része egyszerű ésszerű kiadói döntésnek tartja, mivel így diktál a magasságos piac. A veszteségeket a “Mediaworks” (azért tettük idézőjelbe, mert nem tudjuk, hogy kinek a kezébe kerül a kiadó) nem akarta tovább finanszírozni. Tény, hogy 2011 és 2015 között a Népszabadság a főtevékenységből adódó üzemi eredménye (ez nem az adózott eredmény, hanem az, amiben nincsenek benne a pénzügyi tranzakciók, egyéb, nem lapeladásból, reklámból származó bevételek) nagyjából 2,5 milliárd veszteséget okozott a kiadójának. Így normális esetben a Népszabadság kiadásának “felfüggesztése” mögött igenis lehet piaci okokat keresni és találni. Csakhogy az a kormányközeli média használja a piaci okokat bunkósbotként, amelyik egyáltalán nem a piacból él, hanem közpénzből. Szemben a Népszabadsággal. Nézzük.

Másfél hónap után és csak személyes betekintés során teljesítette a Miniszterelnöki Kabinetiroda azt az elektronikusan beadott adatigénylésünket, amely három, a kormány betelepítési kvótáról szóló tájékoztató kampányával kapcsolatos szerződésre vonatkozott. Nem volt egyszerű azokhoz hozzájutni, de aztán olyan adatokat is kiadtak, amelyekre eredetileg nem voltunk kíváncsiak. Így tudtuk meg, hogy Csetényi Csaba cégei nettó 33 millió forintért vállalták tavaly decemberben a kampány kreatív feladatait. Januárban nettó 142 milliót, júliusban pedig már 645 milliót költöttek a kvótakampányra.

Heinrich Pecina, a Népszabadságot a hétvégéig megjelentető, majd bizonytalan időre bezáró kiadó tulajdonosa időt nyerhet osztrák bűnperében – a magyar hatóságok nem biztos, hogy kapkodni fognak, amennyiben jogsegélykérelem érkezne Bécsből, ahol Pecinát sikkasztással vádolják. Akár ez is lehetett az egyik meggyőző érv, ami miatt Pecina elvégezte a piszkos munkát a feltételezett leendő tulajdonos, egy Mészáros Lőrinchez közel álló vállalkozás helyett. A pénzügyi veszteséggel érvelés pedig ebben a formában egy ordas nagy kamu, ezt mindjárt igazoljuk is.

Még a migránskampány takarásában is akkora botrányt lett az EMMI mint irányító hatóság által kezelt legutóbbi tanodafinanszírozási pályázatból, hogy a minisztérium megígérte, lesz folytatás, jut mindenkinek az uniós milliárdokból, csak tessék végre lenyugodni. Igaz, a verbális intervenció nem sokat segít azoknak a civil szervezeteknek, amelyek tíz-húsz éve működtetnek tanodákat, jellemzően hátrányos helyzetű térségek hátrányos helyzetű gyerekeinek, de most a megszűnés szélére kerültek. Helyettük kurzuslovagok, életmód-tanácsadók és hétpróbás pályázatírók taroltak a tavaly decemberben kiírt tanodapályázaton. Ismerkedjenek meg a rendszerrel és a nyertesekkel.

Bevált cégekkel szerződik az MNB alapítványa a Lónyay-Hatvany villa konferenciaközponttá alakításának előkészítő munkáira: a Matolcsy-rokonság által alapított (de már nem az ő tulajdonukban álló) RAW Developmenté a projektmenedzsment, az Eiffel Palace-bizniszhez kötődő DVM Design pedig műszaki ellenőrizni fog.