K-Monitor Adatbázis

A tavaszi országgyűlési választásokon induló jelöltek számára a központi költségvetés fejenként egymillió forintos támogatást biztosított, amelyről a jogszabály szerint szigorúan el kellett számolniuk a Magyar Államkincstár felé. Mivel a sajtó a közpénzre utazó kamupártoktól és kamujelöltektől volt hangos, kíváncsiak voltunk az Államkincstárnak benyújtott elszámolásokra: azt akartuk hogy nyilvános legyen melyik jelölt mire költötte a kampányához nyújtott állami támogatást.

Az Átlátszó birtokába került részletes költségvetés tanúsága szerint az offshore hátterű befektetőnek kevesebb, mint 31 millió euróba került az Eiffel Palace irodaház megvásárlása és felújítása, amit aztán nettó 45,3 millió euróért értékesítettek a Magyar Nemzeti Banknak, vagyis mintegy 15 millió eurós profitot realizáltak a projekten. A tranzakciót a KPMG értékbecslésével szentesítették, ám az szakmailag erősen vitatható, ráadásul olyan módszerrel készült, amit más pénzügyi intézmények a hatályos jogszabályok szerint nem is alkalmazhattak volna. Az adásvételi szerződést Trócsányi László igazságügy-miniszter ügyvédi irodája készítette.

Az Átlátszó birtokába került részletes költségvetés tanúsága szerint az offshore hátterű befektetőnek kevesebb, mint 31 millió euróba került az Eiffel Palace irodaház megvásárlása és felújítása, amit aztán nettó 45,3 millió euróért értékesítettek a Magyar Nemzeti Banknak, vagyis mintegy 15 millió eurós profitot realizáltak a projekten. A tranzakciót a KPMG értékbecslésével szentesítették, ám az szakmailag erősen vitatható, ráadásul olyan módszerrel készült, amit más pénzügyi intézmények a hatályos jogszabályok szerint nem is alkalmazhattak volna. Az adásvételi szerződést Trócsányi László igazságügy-miniszter ügyvédi irodája készítette.

A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) nemzeti radikális párt színeiben indult 1998-ban az önkormányzati, 2002-ben pedig az országgyűlési választásokon Mabda Gábor, aki ma a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal főosztályvezető-helyetteseként a Norvég Civil Támogatási Alap pályázatainak lebonyolítói és támogatottjai után nyomoz a magyar kormány megbízásából.

Az Átlátszó birtokába került lefoglalási jegyzőkönyv és a hétfőn házkutatást elszenvedett Ökotárs Alapítvány és Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (Demnet) illetékesei szerint a Miniszterelnökség által összeállított listán szereplő 13 civil szervezet adataira voltak kíváncsiak a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő szervezeteknél razziázó rendőrök. Délután tüntetés is volt a kormányzat által vegzált szervezetek mellett.

Andrew G. Vajna magyarországi érdekeltségeit vizsgálva az Átlátszó egy meglehetősen terebélyes, offshore-cégekkel teletűzdelt céghálót talált, a filmipari kormánybiztoshoz jelenleg legkevesebb hét offshore cég köthető, melyek összesen tíz vállalkozásban érdekeltek Magyarországon. Offshore hátterű a Nobu luxuséttermet üzemeltető Buno Kft., a filmforgalmazással foglalkozó Intercom Zrt., a kaszinókoncesszió-nyertes Las Vegas Casino Kft., és részben a Byblos divatházat üzemeltető Sport & Fashion Kft. is. Maga Andy Vajna tulajdonosként egyetlen magyar cégben sem szerepel, a láncban fölöttük álló luxemburgi, amerikai, és curacao-i társaságokban viszont mindenhol az ő nevébe botlunk.

Amerikában rangos díjat kaptak, a magyar szaklapok nem közölték Jávor István és Jancsics Dávid korrupciót vizsgáló tanulmányát. A két szociológus az eddigi gyakorlattól eltérő módszerrel kutatja a korrupciót, mélyinterjúikban vállalatvezetők és politikusok is vallanak a tapasztalataikról. Jancsics Dávid az ELTE-n végzett, jelenleg a City University of New York falai közt dolgozik. A kutatóval arról beszélgettünk, mit meséltek a korrupcióról államtitkárok és milyen hatása van a rendszerszintű mutyinak az ország működésére.

Tragédiába is torkollhatott volna az augusztus 20-i Király utca házomlás, amikor leszakadt egy a világörökségi helyszín miatt védett, de évek óta romokban álló épület födémje, miután a lezárt házat elkerítő korlátokon átjutva külföldi fiatalok felmentek a ház második emeletére. Az épület tulajdonosa ugyanaz a befektetői kör, akiknek a Kodály köröndnél évtizedek óta omladozó palotája nemrég leégett.

Másfél évvel ezelőtt indítottunk pert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, hogy megismerhessük az állami tulajdonú Magyar Villamos Műveknek az Eon földgáz-nagykereskedő és a földgáztározók megvásárlásáról döntő közgyűlésére kiadott mandátumot és az azt megalapozó előterjesztéseket. A Vagyonkezelő utolsó töltényig küzdött, hogy elzárhassa ezeket a nyilvánosság előtt, de mind első fokon, mind másodfokon, mind pedig a Kúria előtt nyertük a pert. Most pedig végül megkaptuk az iratokat is, amiket közzé is teszünk. Kezdjük érteni, miért nem akarta kiadni az előterjesztéseket a Vagyonkezelő: azok az E-on földgáz-nagykereskedő piaci értékét a Take-or-Pay kockázatok beárazásával együtt -600 milliárd forintra, nem tévedés, mínusz hatszázmilliárd forintra teszik.

Annak ellenére köthet az I-com Kft. 1 milliárd forintos keretszerződést az állami szervezetek papírigényeinek ellátásra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nemrégiben 33 millió forintos bírsággal sújtotta őket kartellezés gyanúja miatt. De vannak más furcsaságok is a legújabb papírtenderen.