K-Monitor Adatbázis

Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el.

A fideszes propagandagépezet egyre meghatározóbb részévé válik a blogbirodalom, ahol Schmidt Mária, Lánczi Tamás és ifjabb Lomnici Zoltán mellett olyan feltörekvő politikusok is tolhatják az olvasók arcába a kormánypárti üzeneteket, mint például Király Nóra, Újbuda alpolgármestere, a Fiatal Családok Klubja alapítója. Közadatigénylésben kértük ki az MTVA-tól, mennyibe kerül ez az adófizetőknek, ugyanis a kormánypárti bloggereket a közmédia fizeti.

Az Átlátszó birtokában lévő dokumentum szerint a NAV már tavaly vizsgálódott a Magyar Tenisz Szövetségnél és az általa igénybe vett alvállalkozó cégeknél. A sportszövetség elnökét és főtitkárát is nyilatkoztatták arról, hogy miért olyan alvállalkozót vettek igénybe versenyszervezésre, amelynek tulajdonosa a Tenisz Szövetség munkavállalója, sajtófőnöke. Ám akkor az adóellenőrzés mindent rendben talált. A nemzetközi teniszversenyek szervezésére alkalmas teniszközpont előkészítésére a sportszövetség helyett mégis a Vasas Sport Clubot jelölte ki a kormány a botrány miatt.

Az ismeretlen festő által 1700 körül alkotott “Magyar vezérek és uralkodók” portrésorozatért fizettek a Carlton Hobbs LLC műkincskereskedő-cégnek.

Újév óta végelszámolás alatt áll az MTVA botránycége, az ÁSZ által is elmeszelt Új Média és Teletext Kft. – szúrta ki Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő plagizáló közmédia-kiadványra is bukkant, ezért Korrupcióinfóját ismét a Kunigunda utcában tartotta.

A kormány és a kormánymédia folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy a Várban többmilliárd forintért kialakított új miniszterelnöki hivatal egyszerű és puritán. A fehér falak és sötét bútorok valóban ezt a hatást keltik, de az épületegyüttes szőnyegeit az Iparművészeti Múzeumból, a festményeket és szobrokat pedig a Nemzeti Galériából kölcsönözték ki Orbán Viktorék számára. Közadatigénylésben kértük ki a műtárgyak listáját, és most megmutatjuk, milyen alkotások díszítik a miniszterelnök irodáját.

Az idősoros adatokból az látszik, hogy a kormány egyre többet és többet költ sikerkommunikációra és valamiellenes kampányokra, a Miniszterelnökség legkedveltebb kiadói, az állami hirdetések kedvezményezettjei pedig ma már egytől-egyig kormányközeli tulajdonban vannak, kivéve a Simcsika-helyettesítő plakátcéget, a francia JCDecaux-t.

Megnézhette a sajtó a miniszterelnök új irodáját, amire több milliárd forint közpénzt költöttek, de a kormány és a propagandasajtó ennek ellenére azt hangsúlyozza, hogy egyszerű és puritán. Azt viszont még az Origo is megírta, hogy az iroda szőnyegeit, amiket a padlóra terítve, rendeltetésszerűen használnak, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből kölcsönözte ki a Miniszterelnökség.

Éles fordulatot vettek idén az amerikai-magyar kapcsolatok, Washington és Budapest viszonya évek óta nem volt ilyen jó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavasszal találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval. A CEU-t is sikerült úgy kitennie az Orbán-kormánynak Budapestről, hogy a várakozásokkal ellentétben ezt nem sínylették meg a diplomáciai kapcsolatok. Ennek az okai elsősorban Amerikában keresendőek: Donald Trump emberei szakítani akartak az Obama-kormány kritikus politikájával, és úgy vélik, barátságos modorban többet elérhetnek Orbánnál, például azt, hogy ne ölelje keblére Vlagyimir Putyint. Ennek ellenére a magyar kormány bőkezűen költ lobbistákra és politikai tanácsadókra Washingtonban; az Átlátszó számításai szerint 2018-ban nagyjából 970 millió forintot költöttek erre a célra az adófizetők pénzéből.

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Ebben a cikkben a Horvátországban, Szlovéniában és Ukrajnában működő fociakadémiáknak nyújtott, eddig összesen 6,5 milliárd forintnyi magyar állami támogatásról lesz szó.