K-Monitor Adatbázis

Augusztusban a médiaharc frontvonalából távozó Liszkay Gábortól átkerült Kertész József ügyvéd kezébe az orbánista médiaholding KESMA alapítójának tulajdona. Ez azt jelenti, hogy már a Mészáros Lőrinchez kapcsolódó ügyvéd formálisan a legnagyobb ember az ötszáznál is több médacímet összefogó médiaszörny mögött.

Az adatvédelmi hatóság vezetője, Péterfalvi Attila aggályosnak találja, hogy Pikó András polgármester nyilvánosságra hozta a Józsefváros Újság volt főszerkesztője és más önkormányzati tisztségviselők korábbi hivatalos e-mailjeinek tartalmát. Pedig az lenne aggályos egy demokráciában, ha a levelezés titokban maradna. Ez következik a törvényekből, az alkotmányos elvekből és a hazai és nemzetközi bírósági gyakorlatból is.

Akár húszszorosára emelt pénzbeli szankció, háromtól huszonnégy napra történő kitiltás a parlamentből, szavazati jog megvonása – mindez benne van a sajtó által Lex Hadházyra keresztelt törvényjavaslatban. Az Országgyűlésről szóló törvény fegyelmi szabályainak szigorítását ugyan a fideszes többség már a tavaly év végi, „rabszolgatörvényes” ellenzéki obstrukció után belengette, de a benyújtás időzítése és főként a javaslatok szigora alighanem tényleg Hadházy Ákos képviselő legutóbbi akciójára reagált. A változás brutálisnak tűnik, de tényleg az-e? Mi az európai gyakorlat? Mit mondott a parlamenti fegyelmi jogról korábban az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága? Ezt tekintjük át, amennyire lehet, röviden.

Lejárt a Médiatanács kilenc éves mandátuma, elvileg most kellett volna megválasztani a testület új tagjait. Ez nem történt meg, a Fidesz lényegében megpuccsolta a folyamatot. A kormánypártnak nem számít a demokratikus szabályok betartása, csak az a fontos, hogy ne kerülhessen a Médiatanácsba olyan tag, akit ellenzéki pártok delegálnak.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) dolgozói nem tartoznak a rendvédelmisek közé, ám nincsenek sokkal jobb helyzetben, mert például nem mindenki vihet be közülük a munkahelyére mobiltelefont – jelezte szerkesztőségünknek egy olvasó. Megemlítette többek között azt is, hogy a számvevőszék több tucat munkavállalóját tavaly olyan választás elé állították, ami révén közös megegyezéssel távoztak. Az ÁSZ-törvény módosításával még kiszolgáltatottabbá váltak volna a dolgozók, de a köztársasági elnök a törvényt megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek.

Az idősoros adatokból az látszik, hogy a kormány egyre többet és többet költ sikerkommunikációra és valamiellenes kampányokra, a Miniszterelnökség legkedveltebb kiadói, az állami hirdetések kedvezményezettjei pedig ma már egytől-egyig kormányközeli tulajdonban vannak, kivéve a Simcsika-helyettesítő plakátcéget, a francia JCDecaux-t.

A Székesfehérvári Törvényszéken november 27-én immár jogerősen úgy ítélte a bírói tanács, hogy nem szegett kötelességet munkavégzés során a Fejér Megyei Hírlap két kirúgott szerkesztője, akik emiatt munkaügyi pert indítottak volt munkaadójukkal, a Mediaworks Zrt.-vel szemben. A meghamisított miniszterelnöki interjú ügyében egyébként mindmáig nincs valódi tettes, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő médiavállalat viszont időközben büntetőpert is indított a veszprémi bíróságon. Nagyon keresik a bűnbakot.

A kormánypárti média 2017-ben összesen 56 milliárd forintnyi listaáras állami hirdetést kapott. A nonprofit kiadó által készített Átlátszó tavalyi teljes bevétele 137,2 millió forint volt, ebben benne vannak az olvasóink mikroadományai, az SZJA 1% felajánlások, és az intézményi donoroktól kapott támogatások is.

Nem csak az állami, a piaci hirdetéseket is eltéríti a politika, korrupcióval átszőtt az ügynökségi piac

Lázár János édesapja, nagybátyja, unokatestvére és annak felesége: a család így együtt több mint 500 hektárt, a megyében dobra vert állami földek 4,3 százalékát vihette. A nagy nyertesek között van még Besenczy Zoltán, Szarvas volt fideszes alpolgármestere és fia, illetve más helyi érdekű oligarchák. Ez derül ki egyebek mellett Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár legújabb elemzéséből.