K-Monitor Adatbázis

Az atlatszo.hu birtokába került szerződés tanúsága szerint 75 ezer euró, azaz mintegy 23 millió forint értékben rendelt Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár novemberre csehországi fácánvadászatot. A vagyonnyilatkozata szerint ennyi készpénzzel nem is rendelkezik az uniós és norvég állami támogatások felhasználásának irányítása terén múlhatatlan érdemeket szerzett fideszes politikus.

Az Átlátszó birtokába került dokumentumok azt mutatják, igen változatosak azok az indokok, amelyek alapján az adóhatóság egyes vezetői megakadályoztak kapcsolódó vizsgálatokat. Azon esetleg lehet vitatkozni, hogy a központosított ellenőrzésért felelős főigazgató, Somos Katalin túllépte-e hatáskörét akkor, amikor a NAV elnöke helyett személyesen döntött bizonyos vizsgálatok megtagadásáról. De hogy egy főosztályvezető döntsön a NAV elnöke helyett, az önmagában is rámutat a kiemelt adózókkal és ügyekkel foglalkozó főigazgatóságon meghonosodott sajátos viszonyokra. Márpedig, mint látni fogjuk, a KÜIG felszámolása körüli időkben szinte napi gyakorlattá vált, hogy az elnök helyett egy főosztályvezető döntött egyes vizsgálatokról.

Van még hova fejlődniük az átláthatóságot illetően a magyar állami vállalatok honlapjainak – ez derült ki egy friss tanulmányból. A cégek hozzáállása és a rendszerről alkotott képe között jelentős különbségek vannak. Az átláthatóságot elősegítő eszközök kevés helyen lelhetők fel, a törvényben előírt eszközökön kívül mást nem nagyon használnak. Már ha egyáltalán betartják a törvényi előírásokat.

Egy harvard egyetemi kutatás szerzői azt vizsgálták, van-e összefüggés a borravaló és a kenőpénz között. Úgy tűnik, van, annak ellenére is, hogy az emberek a borravaló adást alapvetően önzetlen gesztusként fogják fel, a kenőpénzezést pedig elítélendőnek tartják.

Az Átlátszón minap közzétett dokumentum egyértelművé tette, hogy az illetékes főigazgató megtagadott áfa-csalások felderítésére irányuló vizsgálatokat. Névtelenséget kérő informátoraink szerint az egyes vizsgálatok blokkolásán túl Somos Katalin számos egyéb intézkedése súlyosan gyengítette az áfa-csalások elleni harcra létrehozott szervezetet, a KÜIG-et is. Most egy olyan dokumentumot adunk közre, amelyből kiderül: a Nemzetgazdasági Minisztérium a KÜIG tavalyi megszüntetésével épp az ellenkezőjét tette annak, mint amit a területen dolgozó vezetők az áfa-csalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében javasoltak.

Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint 2008-ban 1,3 milliárd forint tűnt el a Strabag-lobbista Euro:contact Kft. által szerződtetett alvállalkozói láncolatban, az ügyletsorozatot a NAV bűnügyi igazgatósága is vizsgálta. Az azóta felszámolt Euro:contact Kft. sokat tett a magyar építőipari közbeszerzéseken százmilliárdokat kaszáló osztrák Strabag és magyar politikusok, politikai pártok jóviszonyáért: becslések szerint tízmilliárd forintot meghaladó összeget osztott szét „a magyar politikai demokrácia támogatására” az elmúlt évtizedben.

Úgy tűnik, a héten kiderül, hogy a paksi hitelfelvétellel kapcsolatban a kormánypártok milyen trükkel próbálják majd átugrani vagy megkerülni a saját adósságszabályukat, illetve blokkolni egy Paksról szóló népszavazást. Teljes sikerük mindenesetre egyik vonatkozásban sem várható.

A hivatalos magyarázat szerint Simon Gábor úgy bukott le a 240 milliós titkos ausztriai bankszámlájával, hogy az osztrák pénzmosás elleni hatóság az osztrák bank adatai alapján kiszúrta, hogy ő egy magyar politikus. Éppen ez, vagyis az ügyfél "kiemelt közszereplő" minősége az, amit a magyar bankok ma csak külföldi ügyfélnél kötelesek vizsgálni, a hazai politikusoknál azonban nem.

A paksi bővítésre kötelezettséget vállaló orosz-magyar nemzetközi szerződés megerősítéséről és kihirdetéséről szóló parlamenti szavazás és a hitelfelvételről szóló múlt heti nyilatkozatok alapján eljutottunk odáig, hogy legalább már az látszik, hogy mi az a kevés, amit a kormány magától nyilvánossá akar tenni az évtized legfontosabb magyar állami döntéséről. Ideje tehát áttekinteni, hogy ezzel szemben mi lenne az, ami egy ilyen ügyben a nyilvánosságra tartozik. Egyelőre három perünk körvonalazódik.

A mai napig egy sor országban le lehet írni a cégek adóiból a külföldi köztisztviselők és magánemberek megvesztegetésére fordított összegeket. Természetesen az ezt lehetővé tevő adózási technikák már nem teljesen nyíltak, sőt illik ezeket finoman takargatni a nemzetközi és hazai közönség elől, de azért a gyakorlatban még mindig működnek.