K-Monitor Adatbázis

Tízmilliárdokat kampányol el a kormány, de nem az olvasottsági vagy nézettségi adatok alapján dől el, hogy melyik sajtótermékek kapják a megbízásokat.

Lassan minden adat nyilvánosságra kerül az őszi kvótakampánnyal kapcsolatban. A politikai nyilatkozatoknál jóval többet mond, hogy míg a kormány csak fizetett hirdetésre 17 milliárd forintot költött, addig a baloldali ellenzék pártjai az MSZP-től a MoMá-ig összesen nagyjából 50 millióból győzködték a szavazókat az otthonmaradásról. A Kétfarkú Kutyapárt egymaga 35 millióból próbálta megállítani a kormányzati gőzhengert, míg a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt 17 millió forintból harcolt mindenki más ellen. Ez volt az a lépés, amivel Fodor még a NER-kompatibilis ellenzék számára is vállalhatatlan lett. Megnéztük, mi jött ki még a 17 millióból.

Korábban sem sajnálta a pénzt a kormány a menekült- és migránsellenes hangulatkeltésre, de a kvótanépszavazás közeledtével még magasabb fokozatba kapcsolták a propagandavonatot. Augusztusban nettó 1,7 milliárd ment el ilyen hirdetésekre, és szokás szerint kormányközeli cégek kaszáltak. A TV2, a KOD Media, a Mediaworks és a Habony-birodalom mellett augusztusban a Garancsi István érdekeltségébe tartozó ESMA is jól járt, nettó 172 millió forintot kapott a villanyoszlopokra kihelyezett hatezer reklámtábláért.

A Gazdasági Versenyhivatal 70 millió forintos kampánnyal fokozta a korrupcióellenes harcot, nehéz idők jönnek a kartellezőkre. Igaz, a GVH elmúlt hat éves gyakorlata alapján a közbeszerzési piac csúcsragadozóinak nagyon nem kell félniük, hiszen a versenyhivatal látványosan tartózkodik a nagyberuházásokon taroló oligarcha- és stróman-cégek vizsgálatától. A kampánynak ettől függetlenül van célja, csak az nehezen mérhető.

61 millió forintért vásárolt televíziós spotokkal népszerűsíthette a nyári olimpiai játékok idején a Media Insight Médiaügynökség Kft. és a Humán Telex Reklám Tanácsadó Kft., hogy 2024-ben Budapest rendezze meg az eseményt – derült ki a legfrissebb uniós közbeszerzési értesítőből. A Humán Telex egyik tulajdonosa Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint nincs rendben, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda csak személyes betekintésen mutatta meg a Csetényi Csaba cégeivel kötött szerződéseket. A NAIH felszólította Rogán Antal hivatalát, hogy mielőbb küldje el számunkra a dokumentumokat email-ben.

Az összeg 80 százaléka, 5,3 milliárd forint Rogán Antal propagandaminiszter szomszédjának, Csetényi Csabának a cégeihez került.

Májusban összesen 404 millió forintot költött a kormány a kvótakampányra, a tévéhirdetésekkel a TV2, a rádióreklámokkal Csetényi Csaba üzlettársa kaszált. Augusztusra 1700 citylightot és közel 4800 óriásplakátot rendeltek a nyomdától 22 millió forintért. Újabb adatokat hoztunk ki a Kabinetirodától.

Az NMHH 200 millió forintos, és az MTVA 400 millió forintos közbeszerzésén is nyert a MindShare, ami egyike annak a három cégnek, amelyekkel tavaly kötött 25 milliárd forint keretösszegű szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

A Népszabadság megszün(tet)ését a fideszes politikusok, kormányközeli média és a jobbos kommentelők jelentős része egyszerű ésszerű kiadói döntésnek tartja, mivel így diktál a magasságos piac. A veszteségeket a “Mediaworks” (azért tettük idézőjelbe, mert nem tudjuk, hogy kinek a kezébe kerül a kiadó) nem akarta tovább finanszírozni. Tény, hogy 2011 és 2015 között a Népszabadság a főtevékenységből adódó üzemi eredménye (ez nem az adózott eredmény, hanem az, amiben nincsenek benne a pénzügyi tranzakciók, egyéb, nem lapeladásból, reklámból származó bevételek) nagyjából 2,5 milliárd veszteséget okozott a kiadójának. Így normális esetben a Népszabadság kiadásának “felfüggesztése” mögött igenis lehet piaci okokat keresni és találni. Csakhogy az a kormányközeli média használja a piaci okokat bunkósbotként, amelyik egyáltalán nem a piacból él, hanem közpénzből. Szemben a Népszabadsággal. Nézzük.