K-Monitor Adatbázis

A nyilvánosan hozzáférhető gazdálkodási adatokból úgy tűnik, a Közgép cége 130 millió forintért vette meg Vida Ildikó máriaremetei házát. Hogy ez sok, vagy kevés, azt kívülállóként nehéz megítélni, viszont az ingatlant valamiért azóta sem adták el, a NAV elnöke pedig nem nyilatkozik a vételárról.

Az elmúlt húsz évben a Gigastorage-ügytől a CW Bank csődjén át az MVM offshore-ügyekig számos kétes ügyletben felmerült Hargitai György neve, és most az adófizetőknek súlyos károkat okozó egerszalóki fürdőberuházás kapcsán bíróság elé is állt Apró Piroska egykori üzlettársa.

Úgy tűnik, a héten kiderül, hogy a paksi hitelfelvétellel kapcsolatban a kormánypártok milyen trükkel próbálják majd átugrani vagy megkerülni a saját adósságszabályukat, illetve blokkolni egy Paksról szóló népszavazást. Teljes sikerük mindenesetre egyik vonatkozásban sem várható.

A paksi bővítésre kötelezettséget vállaló orosz-magyar nemzetközi szerződés megerősítéséről és kihirdetéséről szóló parlamenti szavazás és a hitelfelvételről szóló múlt heti nyilatkozatok alapján eljutottunk odáig, hogy legalább már az látszik, hogy mi az a kevés, amit a kormány magától nyilvánossá akar tenni az évtized legfontosabb magyar állami döntéséről. Ideje tehát áttekinteni, hogy ezzel szemben mi lenne az, ami egy ilyen ügyben a nyilvánosságra tartozik. Egyelőre három perünk körvonalazódik.

Még most is alig hisszük el, hogy az MTVA hogyan maxolta ki jogi eszköz- és érvkészletét annak érdekében, hogy ki ne derüljön, milyen feltételekkel vett fel 43,4 milliárd forint hitelt. Abszurd érvek, perelhúzó taktika és jogcsavarás: az MTVA ezúttal is alulmaradt adateltitkoló hadjáratában. Az első fokú bíróság keddi ítélete alapján ki kell adnia a Kunigunda utcai székházra felvett hitelszerződésének teljes szövegét.