K-Monitor Adatbázis

Nagy meglepetés az alperes EMIH-et sem érhette azzal, hogy a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett első fokú ítéletében kötelezte a Hitközséget, hogy 15 napon belül és költségtérítés felszámítás nélkül adja ki a magyar állami, uniós vagy önkormányzati forrásból származó támogatások alapadatait, úgymint a támogatás összege, célja, ideje és forrása.

Kisöpörték a Fidesz szegedi szervezetéből az elnököt az elnökséggel együtt a hétvégi tisztújításon. Alelnök lett Halkó Pál, aki Habony Árpád bizalmasának, Halkó Gabriellának a testvére, és az egyik helyi fociklub szakosztályvezetője.

2011-2012-ben fedezte fel a média az akkor már évek óta működő Eliost, amit a 2013-as Orbán-Tiborcz lagziig legtöbbször Simicska-cégként emlegetett a magyar sajtó kormánykritikus része is. A kormánybarát média számára pedig nem is létezett egészen az OLAF-vizsgálat 2015-ös megkezdéséig, majd az eredmény minapi kiszivárgásáig. Összeállításunkból az is kiderül, hogy Mészáros Lőrinc bevásárlása előtt sem volt olyan független és harcos a megyei sajtó, ahogyan most emlékezni szeretnénk rá. Elios-ügyben a regionális és a helyi média az „épül-szépül városunk közvilágítása” típusú hírszolgáltatást tolta csaknem egy évtizeden át.

A Demokratikus Koalícióval (DK) e ciklusban már nem először fordult elő, hogy politikusa valamilyen pozícióhoz vagy kedvező lehetőséghez juthatott volna a NER által. Eörsi Mátyás DK-politikusnak azzal sikerült beverekednie magát a NER-túlélők díszes csapatába, hogy elfogadta az Orbán-kormány jelölését a Demokráciák Közössége főtitkári tisztségére. Most a párt Budapesti Koordinációs Tanácsának jelenlegi tagja, a DK 2018-as országos listáján is rajta lévő, korábban MSZP-s színekben parlamenti, majd önkormányzati képviselőként ténykedő Élő Norbert szerzett volna kedvező áron ingatlant a Fidesz-vezetésű XI. kerületi önkormányzattól. Hogy aztán az ezt feltáró cikk megjelenése után nem sokkal visszalépjen az üzlettől.

Tavaly szeptemberben bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult Szilvásy-féle kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük. A bejelentés alapján októberben titokfelügyeleti hatósági eljárást indított a NAIH, melynek eredményeképpen az államtitoknak minősített akták egy részének nyilvánosságra hozatalát rendelte el.

A Fővárosi Ítélőtábla mai jogerős ítélete alapján egy közhasznú szervezet önmagában e minőségére tekintettel akkor sem köteles – a közfeladatot ellátó szervekkel azonos módon – adatigényléseket teljesíteni, ha azok olyan adatokra vonatkoznak, amelyeket beszámolóiban közzé kellett volna tennie. Ez az elmúlt hónapokban alakulófélben lévő bírósági gyakorlat alapján ugyan várható volt, de nem jelenti azt, hogy a felek hátradőlhetnének: az MVM ellen a CÖF-nek nyújtott támogatás adatainak kiadására elsőfokon szintén megnyert adatperünk másodfokú tárgyalása áprilisban lesz.

Hiába nyert az adatigénylő a Kúrián is, az V. kerület nem küldte meg, hogy 9 év alatt mennyit költött helyi sajtóra, kinek adott el ingatlanokat, és milyen tanácsadóknak mennyit fizetett. Az igénylő feljelentést tett, de a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, csak az önkormányzatot képviselő Kosik Ügyvédi Iroda későn adta át a bírósági döntést a jegyzőnek.

Alig pár hete büszkélkedett Hoppál Péter államtitkár a kormányzat kulturális nagyberuházásaival, köztük, az Országos Széchényi Könyvtárnak juttatott tízmilliárd forinttal. Ehhez képest a valóság lesújtó. Döglődő szerverek, akadozó szolgáltatások. A Lévai Anikóval jó kapcsolatot ápoló Szőcs “Sámándob” Géza mindenesetre „elnöki” irodát kapott az épületben.

Mióta kiderült, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Zrt. közbeszerzéseinél, a kormánypárti propagandasajtó Simicska Lajos nevének sűrű emlegetésével próbálja enyhíteni a meglehetősen kínos helyzetet. Azt állítják, hogy a cég az OLAF által vizsgált időszakban a Simicska tulajdonában álló Közgépé volt, így tehát Simicska akarata érvényesült az Eliosban is. Eközben a független és az ellenzéki sajtótermékek főként a miniszterelnök veje, Tiborcz István szerepét hangsúlyozzák. Kinek van igaza? Az Átlátszó utánajárt: Tiborcz és Simcska mellett brit virgin-szigeteki, ciprusi és svájci cégek is feltűntek a csalással vádolt cég tulajdonosi szerkezetében az évek során.

Soha nem látott tőkeinjekcióval, 65 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítását. A támogatások lebonyolítására létrehozott Prosperitati Alapítvány működése 2016 óta jelentősen megbolygatta a vajdasági agrártársadalmat, hiszen a változások nemcsak a pályázói kört érintik, hanem – nemzetiségtől függetlenül – kihatnak a gazdasági élet minden szereplőjére.