K-Monitor Adatbázis

A kormányközeli WHB verseny nélkül nyerte el a csengeri börtön kivitelezését, miután az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága mentesítette a beruházást a közbeszerzés alól. Az építkezés a szerződés szerint 50 milliárd forintba kerül majd, holott pár éve még csak 900 milliósra tervezték a beruházást. A BvOP egyelőre nem árult el részleteket a létesítmény méretéről.

Hivatalos bejelentést, kivizsgálás iránti kérelmet küldött a Transparency International Magyarország az Integritás Hatóságnak a „részben erdő nélküli lombkoronaösvények” ügyében. Bejelentésükben az Átlátszó tényfeltáró cikkére hivatkozva azt írják, hogy az ismertté vált esetekből arra lehet következtetni, hogy az Európai Unió által biztosított források felhasználásával megvalósuló egyes projektek kiválasztása során „rendszerszintű hibák fordulnak elő”. Hadházy Ákos és Donáth Anna hasonló tartalmú bejelentéssel fordultak az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz.

Az 1875-ben épült kastély felújítása három évig tartott és bő 3 milliárd forintba került. Az összeg felét az Európai Unió biztosította. 2022 márciusában kormánypárti politikusok avatták fel az ingatlant, olvasónk fotói alapján azonban a külső homlokzat már rossz állapotban van. A beruházásért felelős Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési NKft. szűkszavúan reagált az Átlátszó megkeresésére.

Három éve kezdte az MNB-Ingatlan Kft. kortárs magyar festők alkotásait megvásárolni. Legutóbb tavaly áprilisban vettek festményeket, de a közbeszerzési értesítő szerint most tovább bővítenék a gyűjteményüket. Ezúttal Bak Imre négy művét szemelték ki, ám az eladó nevét és a becsült árat kitakarták az iratokból. 2020-ban egyébként már vettek Bak-festményeket: 17 darabot összesen 165 millió forintért.

Megszüntetik az alvállalkozóival pereskedő, Orbán Áronnal hírbe hozott céget. Az Octopus Invest Kft. állami beruházásokat akasztott meg, és perek tucatjait folytatja az alvállalkozóival, akik állítják, nem fizették ki őket. Videós összefoglalónk a témáról.

A Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen helyreigazításra kötelezte a Magyar Távirati Irodát és a Magyar Nemzet napilapot, valamint annak online változatát a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójáról szóló tudósításaik miatt. A közpénzzel támogatott álcivil szervezet január elején tartott sajtótájékoztatót az Átlátszóról a kormánypropaganda mikrofonállványai előtt. A sajtótájékoztatón több valótlan tényállítást tettek az Átlátszó finanszírozásáról, továbbá nemzetbiztonsági kockázatot vizionáltak lapunk működése kapcsán. A tényállítások miatt pereltünk.

2022 augusztusa óta fizetős a több mint 80 milliárd forintból megépült tram-train. Közadatigénylésben kértünk a MÁV-tól információt a jegy- és bérleteladásokról. A számokból az derül ki, hogy a megvalósíthatósági tanulmányhoz képest a tervezett jegybevétel felét sikerült eddig elérni. De más érdekességeket is ki lehet olvasni az adatokból.

Átláthatatlan finanszírozás, eltitkolt szerződések, közpénz jellegét elveszítő közpénz, rokonok előnyhöz juttatása, vitatható szakmai háttér. Nagyjából így fest most a Csekonics Program, amelyre 3 milliárd forintot biztosított a kormány. A Magyar Lovassport Szövetségnek pár hónapja maradt arra, hogy bizonyítsa, nem csak álom a díjugratók számára az olimpiai kvalifikáció, de egyelőre kevés a biztató jel.

Informatikai csalási ügyben érintett az agresszív álhíroldal mindenszo.hu: a rendőrség nem találja az elkövetőt, aki a feljelentő szerint a kattintásvadász kamuhírszájt korábbi munkatársa lehetett. Egy másik, a médiában a Mindenszó főszerkesztőjeként szereplő férfi korábban a Szabadság hídra mászott fel azért, hogy Gyurcsány ellen tiltakozzon.

Tavaly július óta csak állami intézményekben végezhető meddőségi kezelés, miután a magyar állam bekebelezte a teljes lombikszektort, majd törvényileg ellehetetlenítette a magánintézmények működését. Nem lehet tudni, hogy mennyit fizetett az állam az intézményekért, és milyen keretek között állapodtak meg, de az adásvételről az egyik intézmény társtulajdonos elnöke azt nyilatkozta, hogy „kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttek a magyar állam képviselőivel”. Közadatigénylésben kértük ki a felvásárolt klinikákkal kötött szerződéseket, ám konkrét indoklás nélkül, kizárólag titkosításra hivatkozva elutasították az adatigénylésünket. Nehezen hihető, hogy valóban minősített adat lenne a szerződések teljes tartalma, ezért perlünk a nyilvánosságukért.