Lapok: |
75 milliárdos vasútfelújítás: nyoma sincs a 20 perces gyorsulásnak a debreceni vonalon
November végén adták át a Püspökladány-Biharkeresztes közötti, 100-as vasútvonalat, az akkori sajtótájékoztatón elhangzott: „a projekt egyik fontos célkitűzése az volt, hogy jelentősen csökkenjen a menetidő ezen a szakaszon”. A MÁV december 12-től érvényes menetrendje szerint a Budapest-Debrecen távot azonban a vonat épp annyi idő alatt teszi meg, mint a felújítás előtt. A MÁV nem válaszolt kérdéseinkre.
A Pénzügyminisztériumnak meg kell mondania, hogy miért adott 1,3 milliárd forintot a Viresolnak
Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Idén áprilisban közadatigénylésben kértük ki a támogatási szerződést a tárcától, ami 45+45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt, utána viszont nem küldött semmit, ezért a bírósághoz fordultunk. Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszéken december elején meg is nyertük a pert: a Pénzügyminisztériumnak a bírósági döntés értelmében 15 napon belül ki kell adnia az Átlátszó által kért dokumentumot.
Bemutatjuk a geotermikus energia királyának céghálóját
Több el nem készült földhő-erőmű, vitatott orvostechnikai üzem, végrehajtás alá került projektcégek – ezek mind részei a Hadházy Ákos által a „geotermikus energia királyának” nevezett Kovács Imréhez köthető céghálónak. Az EU-Fire EGS Kft. és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években több milliárd forint közpénzt kaptak a legkülönfélébb projektekre. A legutóbb pár hónapja kötöttek szerződést a kormánnyal annak ellenére, hogy eddig a legköltségesebb beruházásaik jellemzően elakadtak.
Kovács Imre
Agro Prospect Kft.
Carpa-VIS Geothermia Kft.
Carpa-VIS Hungary Kft.
East-InnoWork Kft.
EU-Fire EGS Hungary Kft.
EU-Fire Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft.
Geotherm Hungary Kft.
Mannvit Kft.
MIKK Kft.
Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata
Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó Fejlesztő és Szolgáltató Kft.
Zsana Geotherm Kft.
2014-2020-as uniós ciklus
állami/önkormányzati szerződések
átláthatóság
energia
felszámolás - végelszámolás
idegenforgalom
infografika
ingatlan
kiemelt beruházás
klientúra
környezetvédelem
mezőgazdaság
rokonok
támogatás
túlárazás / pénznyelő
A bíróság szerint nem titkolhatja a KELLO, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát
2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat. A bíróság szerint „az állami feladatának ellátása során felhasznált forrásokkal történő vagyongazdálkodás nem veszíti el a közpénz jellegét önmagában attól, hogy azt egy nonprofit gazdasági társaság végzi”. Az ügynek azonban még mindig nincs vége, ugyanis a KELLO a Kúriánál fellebbezett az ítélet ellen. A tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó állomása volt az Alföldi Nyomda megszerzése, így ma már a magyar tankönyvek 80 százalékát hazafias szellemben gyárthatják.
A „Viharsarok Közgépe” most medencét építhet Gyulán egymilliárdért
Évek óta élvezi a gyulai önkormányzat bizalmát a Futizo Kft., amely 2010 óta magabiztosan nyeri a helyi közbeszerzéseket. Lapunk 2016-ban már felfigyelt a cégre, amelynek neve később újra felbukkant, amikor egy gyulai exfideszes vezető kitálalt a város belső politikai-gazdasági viszonyairól és egy, a helyi vezetéssel állítólag összenőtt üzleti körről. A kft. sikerszériája azóta is tart.
Szijjártó Péter legalább 65 alkalommal utazott bérelt repülővel az elmúlt 3 évben
November elején írtunk arról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint küldöttsége bérelt magánrepülőgéppel utazott hivatalos útra Pécsről Genfbe, majd vissza Budapestre. A privát jet, amelyről 2019 nyarán írtunk először, a Valton-Sec Kft. közvetett tulajdonában van a HUN-JET Kft. nevű cégen keresztül.
Szitává lyukad az ivóvízrendszer a rezsicsökkentés miatt, az állam uniós pénzből rekonstruálná
Gyakori csőtörések, szivárgó vezetékek, szennyezett ivóvíz – ezek a problémák az ország számos településén keserítik meg az emberek életét. De nemcsak a lakosokat, hanem a súlyos forráshiánnyal küszködő víziközmű-cégeket is sújtja az évről évre romló helyzet. Gyors és konkrét lépések szükségesek a további pusztulás elkerülése érdekében – hangsúlyozza a civilek és a szakszervezetek összefogásából néhány hete létrejött Víz Koalíció. Javaslataik és a kormány által minap elfogadott Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégia azonban meglehetősen távol állnak egymástól. A kormány az Uniótól várja a megoldást, bár a fenntartási, üzemeltetési költségek uniós finanszírozását jelenleg tiltja az uniós szabályozás.
Visszavonták a Fertő tavi szállodaépítésre kiírt közbeszerzést, jöhetnek az állatok
Nem egész két héttel ezelőtt írtuk meg, hogy megjelent a közbeszerzési kiírás, amelyben gyorsított eljárásban kereste a beruházást irányító állami cég a fertőrákosi partra tervezett hotel, vitorlásklub, sportközpont és egyéb gigantikus építmények kivitelezőjét. A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN) azzal indokolta a sietséget, hogy ha egy kicsit is szünetel az építkezés, akkor „az állatvilág valamely eleme azonnal elfoglalja” a Natura 2000 besorolású területet. Cikkünk nyomán a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, és kérte tőle a kiírás megsemmisítését. Erre azonban már nem lesz szükség, ugyanis az SFTFN visszavonta a tendert.
Milliárdokat kaptak munkahelyteremtésre, mégis egyre kevesebb a dolgozó
A kormány többmilliárdos munkahelyteremtési támogatást fizetett, de 2018 óta csak csökken a munkavállalói létszám a makói Continental gumigyárban. Az Opten adatait és a 2016-os szerződést összevetve már tavaly sem volt meg az elvárt létszám, ezért elvileg akár egymilliárd forint is lehet a bírság. Ez azonban a még megmaradt munkásoknak fájhat leginkább.
Közel 12 milliárd forintba került az idei augusztus 20-i ünnepség
Végre válaszolt az augusztus végén beadott adatigénylésünkre a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (MTÜ): minden eddigi becslésnél többe került az idei augusztus 20-i államalapítási ünnep. Az állami turisztikai csúcsszerv által elküldött összesítőből kiderül, hogy közel 12 milliárd adófizetői forint ment el többek között fényshow-ra, tisztavatóra, díszünnepségekre, tűzijátékra, médiakampányra, és „márkaazonosítóval ellátott ruházatra”. A szerződött partnerek nevét azonban nem árulták el.