K-Monitor Adatbázis

A lakástörvény módosítását célzó törvényjavaslat gyakorlatilag a szociális alapú lakásbérlés végét jelentheti. A törvény módosításával ugyanis az alig egy-két éve önkormányzati bérlakásban élők is igen kedvezményes áron vásárolhatnák meg az általuk bérelt ingatlant, anélkül, hogy az önkormányzatoknak lenne beleszólása. 2019-es adatok szerint több mint százezer lakás, közel ezermilliárdos vagyon lehet érintett. Megkérdeztük a legnagyobb ingatlanvagyonnal rendelkező önkormányzatokat, hogy pontosan mekkora összeg forog kockán.

A létesítményt a kerületi lakosok „csillapíthatatlan” korcsolyázási vágya hívta életre Mátyásföldön, a kertvárosban élők szerint azonban a Sportországi Cápák jégkorongcsapat érdekeit szolgálja. Ráadásul garancia sincs arra, hogy a helyiek is használhatják, miközben az önkormányzat kedvező feltételek mellett adta el a telket az „idegen” hokicsapatnak. A sportklub először azt nyilatkozta lapunknak, hogy a beruházás végső összege kb. 1,9 milliárd forint lehet, azonban a Magyar Jégkorong Szövetség jelezte, hogy a komplett csarnok kivitelezése 2,1 milliárd TAO-pénzből valósul meg, és ebből 1,5 milliárdot még nem tudtak feltölteni. A jeges sport miatt jelentős zöldfelületet áldoztak be a telken, és további fakivágás is várható, ugyanis a megnövekedett forgalom miatt kiszélesítik az odavezető utat.

A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során elvégeztetett földtani kutatás adatait elemezve. Az Átlátszó által 2017-ben kiperelt kutatási eredményekről Magyarországon azóta több szakértő is elmondta, hogy a hivatalos következtetéssel ellentétben nem támasztják alá, sőt, erősen megkérdőjelezik a telephely alkalmasságát, mert földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalat mutatnak, amely a telephely alatt húzódik. Az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők most hasonlóképpen foglaltak állást hétfőn megjelent tanulmányukban, melynek vezetői összefoglalóját az alábbiakban közöljük.

Két lényegi elemmel egészítette ki a Patrióta Európa Mozgalom mémoldalnak juttatott közpénzekről szóló korábbi cikkünket a történetben a pénzek címzettjeként szereplő egyesület. Egyrészt, hogy a fideszes mémeket posztoló Facebook-oldal még Balog Zoltán ideje alatt tartozott hozzájuk. Másrészt, hogy az egyesületnek csatornázott, a mémoldalnak szánt közpénzeket arra fordították. A részleteket és a Facebook-oldal szerkesztőinek nevét azonban nem árulták el.

MEGOSZTÁS Tumblr Twitter Email SZERZŐ ERDÉLYI KATALIN 2021. 05. 11. Módosítás2021. 05. 11. KAPCSOLÓDÓ 8,3 helyett 9,5 milliárd forintért dolgozik Budapesten Mészárosék vasútépítő cége A Huawei és több Mészáros-érdekeltség is alvállalkozó lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél 75 milliárdos vasútépítési tendert nyert Mészáros Lőrinc cége Mészáros Lőrinc cége beszállt a konzorciumba, a kormány milliárdokkal emelte meg a dél-balatoni vasútvonal felújításának költségét 31 helyett 51 milliárdba fog kerülni a Kelenföld-Százhalombatta vasútvonal felújítása ÁTLÁTSZÓ BLOG Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. előzetesen nettó 6,9 milliárd forintra becsülte a munkát, de a V-Híd Zrt. ennek majdnem másfélszereséért, közel 10 milliárdért vállalta. A beruházás egy 100%-os támogatású, európai uniós projekt keretében valósul meg, vagyis teljes egészében az EU fizeti. Alvállalkozóként részt vesz a munkálatokban a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt. és a Mészáros Lőrinc testvérének tulajdonában lévő Híd-Tám Kft. is.

Közadatigénylésben kértük ki az MNB-Ingatlan Kft.-től, hogy milyen alkotásokat vásárolt 2020 januárja óta. A cég által kiadott lista szerint jóval több képről és pénzről van szó, mint amennyiről tájékoztatás jelent meg eddig a közbeszerzési értesítőben. A kft. adatközlése szerint összesen 730 műalkotást vettek eddig közel 5 milliárd forintért. Azt azonban nem árulták el kérdésünkre, hogy hol tárolják a műalkotásokat, csupán annyit közölt az ügyvezető, hogy vigyáznak rájuk.

A szakmai tiltakozás sem tudta megmenteni a budapesti Kossuth tér legrégebbi és védett épületét: egy május 6-tól hatályos rendelet végleg szabad utat ad az Agrárminisztérium radikális átalakításához. Szakmai forrásunk szerint ez alapján akár az eredeti ablakkeretek és a díszkapuk is kidobhatók most már. Sokak szerint ez az ügy is azt bizonyítja, hogy a NER nemzetközi trendekkel szembemenő „műemlékpolitikája” szakmai érvekről tudomást sem véve gázol át az épített örökségünk jelentős részén és alakítja azt át a saját kedve szerint.

Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program. A több száz, jól fizető munkahely csak álom maradt az érintett településeken, pedig számos önkormányzat több tíz- vagy akár százmillió forintot áldozott a kijelölt területek közművesítésre. A munkavállalók jelentős része leszerelt, hiába fordítottak a képzésükre milliókat. Az államnak átadott területekkel az önkormányzatok egyelőre semmit sem kezdhetnek, tájékoztatást pedig nem kapnak. Ami viszont biztos: az átmeneti megoldást jelentő konténerbörtönökön a NER-cégek profitáltak, a teljes költségvetés pedig tíz évig nem nyilvános.

Az értékes Balaton-parti ingatlanokra hárman is licitáltak, de 900 milliós ajánlattal a Mudura Sándorhoz köthető DT. Invest Kft. lett a nyertes. Az újságíró-strand mellett épül, jelentős állami támogatással, a Csányi-Hernádi-Garancsi trió (CDHT Hotel Projekt Kft.) szállodája, a CD Service Kft. azonban alulmaradt a liciten. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint az üdülő évek óta veszteséges volt.

A belvárosi szakkollégium fenntartójának alapítójaként Orbán Gáspár a főalak a Joghallgatók Önképző Szervezetének (JÖSZ) sztorijában. Mellette felsejlik egy miniszterelnöki kereszténymegbízott és egy kurzuskedvenc űrjogász. A joghallgatók üstökösként emelkedő szervezetrendszerébe dől az állami pénz, egyetemi ingatlan és mindenféle támogatás. De felmerül néhány kérdés: miért jut erre Rogán minisztériumától származó közpénz? Jutna vajon NER-csemeték nélkül is? Másoknak is ilyen könnyen megy ez? És miért kell szervezeti falakkal elválasztani a pénzcsapot maguktól a joghallgatóktól? Egyáltalán mennyire fontos a tagság ebben a történetben? Maratoni hosszúságú cikkben tárgyaljuk a Joghallgatók Önképző Szervezetét; a mese egyszerre olvasható a magyar politikai rendszer szimbólumértékű zanzájaként és egy nagyon is konkrét káderutánpótlás-istálló történeteként.