K-Monitor Adatbázis

Eddig csak arról írt a sajtó, hogy a Centrál Kávéház egy Erdoğan-párti családhoz került – noha a fölötte lévő teljes klasszicista irodaházat már tavaly megszerezte Hasan Özyer politikus-üzletember. A Ferenciek terét szegélyező exkluzív palotákból a törökök mellett arab befektetők is csemegéznek.

Az érintett állami szereplők: a nemzeti park, a kormányhivatal és az erdészet szerint minden rendben van – a helyiek szerint viszont ilyen-olyan indokokkal immár húsz éve tempósan fogy az erdő a természetvédelmi területen: ha nem is méretre, de a megmaradt fák mennyiségét tekintve mindenképp. Videóriport.

A magányos elkövető elméletét preferálja a vádhatóság az Első Magyar Környezettudatos Országos Szociális Szövetkezet ügyében. Sem az adónyomozók, sem az ügyészség, de a bíróság sem verte nagy dobra: közel három éves nyomozás után, még májusban vádra adták a 2,9 milliárd forintos uniós támogatást elnyert, halmozottan hátrányos munkavállalók foglalkoztatását ígérő, jelenleg felszámolás alatt álló ESZOSZ ügyében folyó nyomozást.

Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.

Október 8-án hirtelen minden olyan magyarországi vállalkozást átkereszteltek, amely az Orbán család közelébe férkőzött Ghaith Pharaon szaúdi üzletember nevét viselte – vette észre az Átlátszó. Noha a változtatásokat a néhai olajmilliárdos egykori jordán ügyvédje és strómanja kezdeményezte, az új, latinos csengésű cégnevek minden bizonnyal magyar agyszülemények. A háttérben harc dúl a magyarországi Pharaon-vagyonelemekért.

Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett „Keleti nyitás” politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal.

Előző cikkünkből kiderült, hogy bár még egy kapavágás sem történt Paks 2 kapcsán, csak bérekre és járulékokra már elment 15 milliárd forint. Ebben a cikkben arról lesz szó, mennyi közpénzbe került az, hogy Magyarország nem rendezett olimpiát Budapesten.

Még a közterület-felügyelet vezetője is beleállt a Fideszes képviselőjelölt kampányába Szombathelyen. De így is elmaradt a siker. Pedig a fideszes városvezetés rendesen odatette magát az időközi választásokon.

Bankok, hotelek, kaszinók, gyárak, tévék, újságok, reklámcégek, építőipari és mezőgazdasági vállalatok – szinte nincs olyan terület, ahol Orbán Viktor három fontos gazdasági háttéremberének ne lenne valamilyen érdekeltsége. Mészáros Lőrinc az elmúlt évben majdnem megduplázta vállalkozásai számát, Garancsi István cégei szárnyakat növesztettek, és Andy Vajna is szépen gyarapodik.

Egy gyanúsítottja van annak a csalásnak, amelyben a bűnözők a Képviselői Irodaházat használták fel egy vállalkozó átveréséhez. A budapesti cégvezető több részletben összesen 23 millió forintot fizetett ki azért, hogy politikusok közbenjárása révén jól fizető közpénzes megbízásokhoz jusson. Mindez még 2016-ban történt, de a nyomozás ma is tart. Az Átlátszó kíváncsi volt arra is, hogy a rendőrség jelezte-e az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és az Országgyűlés Hivatalának, hogy milyen biztonsági problémák merültek fel a védett épülettel kapcsolatban, de a rendőrség szerint ez nem volt indokolt.