K-Monitor Adatbázis

A váci polgármester és a képviselő-testület egyes tagjainak a lemondását követeli Nagy Péter helyi lakos, miután a Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága október 4-én meghozott végzésével elrendelte a Váci Városfejlesztő Kft. alá tartozó vállalatcsoport feloszlatását, mert a holding több éve törvénytelenül működik. Így például a kft., mint az elismert vállalatcsoport uralkodó tagja évek óta nem adott be összevont konszolidált éves beszámolót – derül ki az Átlátszó birtokában lévő bírósági iratból.

Welsz Tamás uruguayi kapcsolata volt az a cég, amelyet hamis referenciával szerepeltettek konzorciumi tagként a józsefvárosi Auróra utcai rendelőintézet felújítása során. Egyre több az uruguayi szál a mutyigyanús Fidesz-közeli ügyekben.

„Te szemét pesti köcsög, mit osztod itt az észt ezeknek a buta parasztoknak?” – ezt Hajnis Ferenc (független) polgármester kérdezte egy 2013. novemberi napon az arra sétáló dr. B. Attila Ferenctől, akivel Tolmács utcáján találkozott. B. Attila gyalog volt, Hajnis az autójából szállt ki, amikor meglátta.

A cégbíróság szerint a Pestisrácok ügyvezetőjét 2014-ben jogerősen 5 évre eltiltották a cégvezetéstől, mégis ügyvezető maradhat, mert senki nem indított az ügyben törvényességi felügyeleti eljárást.

Gyanúsítottként bármit mondhatott, így hazudhatott is D. Róbertné, aki a vallomásaiban nem említett ilyesmit, az N1 TV-nek adott interjúban viszont volt főnökét, Vizoviczki Lászlót azzal vádolta meg, hogy négymillió forint kenőpénzt adott évekkel ezelőtt Rogán Antalnak, aki akkor az V. kerület polgármestere volt. Az ügyészség úgy látja, hogy a nő a televíziós nyilatkozatában állított valótlan dolgot. Hogy mi alapján biztosak abban, hogy nem a hatóságot, hanem a nézőket vezette meg az asszony, nem tudni. "“D. Róbertné N1TV-ben tett elmondása nem felel meg a valóságnak, hiszen ez szöges ellentétben áll a törvényes figyelmeztetések ismeretében tett nyilatkozataival” – áll az ügyészség határozatában."

Félmilliárd forintra perli a magyar államot a Hunvald György büntetőügyében lefoglalt Cessna miatt a volt VII. kerületi polgármester felesége tulajdonában álló cég, amely a repülőgépet üzemeltette. Az MSZP kerületi pártszervezete élére frissen megválasztott Hunvald valahai, alapvetően posztszovjet bizniszekben érdekelt vállalkozásai mára kimúltak, az utolsót 2014-ben számolták fel.

Pár napos hír, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) hat jegybanki alapítvány kapcsán valamiféle jogsértést állapított meg, és megbüntette kétszázezer forintra őket. És nagy a felháborodás, hogy tényleg ennyivel megússzák? Megpróbáljuk röviden elmagyarázni, miről is szólt a KDB döntése, és hogy mi várható még az ügyben. Annyit kijelenthetünk, hogy a sztorinak biztosan nincs vége. Ebben a pillanatban közel negyven eljárás folyamatban van a KDB előtt jegybanki alapítványi jogsértések gyanúja miatt, az eljárások vége pedig lehet több szerződés semmisége is.

Megint elbukott egy adateltitkolási ügyet a Magyar Nemzeti Bank. Ezúttal azt a Századvéges tanulmányt, illetve annak bírálatát zárták volna el a nyilvánosság elől, amely alapján az MNB 3 évre a Századvég Politikai Iskola Alapítványt bízta meg konjunktúrkutatással és tanácsadással. Csakhogy a Századvég egy olyan mintatanulmánnyal utasította maga mögé a Kopint-Tárki vezette konzorciumot, amely több ponton sem felelt meg a kiírásnak. A pályázat dokumentumainak kiadásáért indított per tegnap zárult le: a jogerős ítélet szerint az MNB-nek 15 napon belül ki kell adnia az 1,8 milliárdot érő tanulmányt is. Előbb egy kis századvéges tudomány, majd tömény matolcsyzmus következik.

Az Alkotmánybíróság ma döntött a jegybanktörvény és a postatörvény módosításait támadó köztársasági elnöki indítványokról, és – minden ellenkező várakozással szemben – nemhogy vissza nem lépett az információszabadsággal kapcsolatos eddigi gyakorlatából, hanem kifejezetten megerősítette azt. A jelenlegi helyzetben, egy nagyon fontos alkotmánybíró-választás előtt, különösen meg kell becsülnünk azt is, hogy a legfontosabb kérdésben a testület egyhangú döntést hozott.

Több, mint négy év után jogerősen is lezárult a Hubertus-per, amelyben a magyar államot képviselő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet feltűnő értékaránytalanságra, jogszabályba és jó erkölcsbe ütközésre hivatkozva támadta a Hubertus Bt-vel 1992-ben kötött szerződést.