K-Monitor Adatbázis

Szél Bernadett országgyűlési képviselő egy éve indított pert a Külügyminisztérium ellen, hogy hozzák nyilvánosságra a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházással kapcsolatos iratokat. Szél elsőfokon nem nyert, de másodfokon már arról döntött a bíróság, hogy a kormánynak be kell mutatnia azokat a konkrét külgazdasági és külpolitikai érdekeket, amelyek érvényesítését veszélyeztetné a hitelszerződés nyilvánosságra hozatala. Ha a kormány nem tudja érvekkel alátámasztani a titkosítást, ki kell adnia a szerződést.

Hosszas pereskedés után megkaptuk a Miniszterelnökségtől a Várgondnokság Kft.-ről és a Budavári Ingatlankezelő Kft.-ről 2017-ben készített átvilágítási jelentést. A vizsgálatot készítő PricewaterhouseCoopers (PwC) súlyos hiányosságokat talált az állami cégnél: a PwC megállapította például, hogy az ingatlanportfolió-nyilvántartás és a támogatások elszámolása hiányos, a Budavári Kft. megsértette a közbeszerzési szabályokat és a cég több uniós projektjével is komoly gondok vannak.

Az Alkotmánybíróság szerint nem korlátozza aránytalanul az információszabadságot a paksi atomerőmű bővítéséről szóló projekttörvény, és a bíróságok eddig is az állam átlátható működését garantálni hivatott infotörvénnyel összhangban értelmezték azt. Két alkotmánybíró különvéleménye szerint azonban erre egy külön rendelkezés kéne.

Amint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség szeptemberben megszüntette a Mátrai Erőműnél történt környezetszennyezés ügyében indult nyomozást. A nyomozást megszüntető határozat indoklása szerint a környezetszennyezés nem a hatóságok elnéző hozzáállása, hanem a szennyezésért felelős cég technológiai fegyelmezetlensége miatt “alakult ki”, maradandó egészségkárosodást senki nem szenvedett, a szakhatóságok pedig megfelelően tették a dolgukat az ügyben. Ezt a határozatot azonban a Gyöngyösi Járási Ügyészség most hatályon kívül helyezte, mert “a nyomozó hatóság nem tett meg mindent a tényállás tisztázása érdekében”.

A múlt héten derült ki, hogy új eljárás indítását kérte az ügyészség az azóta megszűnt Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) 25 millió forintos hólapátolási szerződése ügyében. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézményeként működő TKKI megbízása miatti több éves nyomozást tavaly zárta le a rendőrség. Az összesen 50 millió forint értékben két hólapátolási szerződést is elnyert céget azóta felszámolták. A kft egyik volt tulajdonosa jelenleg a kormányzati kommunikációs kampányokat lefolytató, Balásy Gyula érdekeltségéhez tartozó New Land Media Kft. médiatervezője.

Az Európai Csalási Elleni Hivatal, azaz az OLAF jelzése alapján indult magyarországi ügyekről szóló sorozatunk következő részében egy, eredetileg az Átlátszó által felderített eset következik. 2012-es tényfeltárásunk alapján az OLAF vizsgálatot indított, majd ajánlást tett a magyar ügyészség felé, a büntetőeljárás pedig mostanára eljutott az első fokú ítéletig. A bíróság az egyik vádlottat végrehajtandó, társát felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az utóbbi vádlott a bűncselekménnyel okozott kárt, mintegy 200 millió forintot teljes egészében megtérítette.

Immár jogerős bírói ítélet mondja ki, hogy az Átlátszó által végigkísért kémkedési ügy fővádlottja, Maxin Norbert és társa nem követték el a nyomozóhatóság és az ügyészség által velük szemben felrótt súlyos bűncselekményt. Az ügynek számos érdekessége volt, így például az is, hogy a vádlottak jó fideszes kapcsolatokkal rendelkeztek, de a kormánypárt soha nem nyilatkozott az eljárásról.

A Székesfehérvári Törvényszéken november 27-én immár jogerősen úgy ítélte a bírói tanács, hogy nem szegett kötelességet munkavégzés során a Fejér Megyei Hírlap két kirúgott szerkesztője, akik emiatt munkaügyi pert indítottak volt munkaadójukkal, a Mediaworks Zrt.-vel szemben. A meghamisított miniszterelnöki interjú ügyében egyébként mindmáig nincs valódi tettes, a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő médiavállalat viszont időközben büntetőpert is indított a veszprémi bíróságon. Nagyon keresik a bűnbakot.

Szinte eredménytelenül nyomoz a rendőrség több tucat, az áprilisi országgyűlési választások idején az ajánlásokkal történt visszaélés ügyében. A 111 eljárás közül 6-ot már megszüntettek, 19-et felfüggesztettek, 9-et átminősítettek, 11-et pedig átadtak a NAV-nak. Vádemelésre mindössze egy esetben került sor – derült ki az Átlátszónak megküldött rendőrségi tájékoztatásból.

Hiába állapította meg az EU csalás elleni hivatala (OLAF), hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok megszüntették a nyomozást az ügyben. Tiborcz István nyugodtan alhat, de az ügy több milliárd forintba kerülhet a magyar adófizetőknek, mert az EU várhatóan a magyar nyomozás eredményétől függetlenül ragaszkodni fog a több mint 40 millió eurós támogatás visszafizettetéséhez.