K-Monitor Adatbázis

Világszerte több helyen is súlyos problémák merültek fel az egyik kínai cég FFP2-es szintűként forgalmazott maszkjával kapcsolatban, mégis akár több mint hétmillió darab megvásárlására kötött szerződést a külügyi tárca tavaly. A problémás maszkok kórházakba, orvosokhoz, rendőrökhöz kerülhettek. A vietnámi dohányboltpápához tartozó beszállító cég közel 11,8 milliárd forintot kasszírozott a COVID elleni beszerzéseken.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter váratlanul közzétette a Facebook-oldalán az orosz és a kínai vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket, amikről korábban azt sem voltak hajlandók elárulni, hogy kinél vannak. A kínai oltóanyagot a kormány egy magyar közvetítőcégtől vette, amely a nagy biznisz előtt csodálatos átalakuláson ment át: szántóföldi székhelyéről budapesti irodaházba költözött, és megszabadult korábbi tulajdonosától, aki gyanús ügyekben volt érintett.

Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek. Ezek között pedig minden jel szerint az európai sztenderdeket súlyosan alulmúló típusok is előfordultak. Átvizsgáltuk a Kínából közbeszerzett, illetve az ottani vállalkozások baráti adományait tartalmazó, a reptéri szalagokon sorjázó kartondobozokról készült kormányzati dicsőségfotókat, ezután azonosítottuk az egyes termékek és gyártóik megnevezését, és megpróbáltuk ellenőrizni: az exportőr kóser papírokat adott-e melléjük. Nyolc olyan eszközt is találtunk, amivel is gondok lehetnek.

Súlyos hiányosságai lehetnek azoknak az FFP2-esként hirdetett maszkoknak, amiket kétes hitelességű minőségi tanúsítványok kísérnek a magyar webshopokban. Alig találni olyan FFP2 minősítésűként reklámozott maszkot, ami biztosan hiteles megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik — erre jutottunk, amikor átnéztük a honi interneten rendelhető szájmaszkok kínálatát. A kétes dokumentációval érkező szájmaszkok között több olyan is volt, ami európai állami szervek mérései szerint nem elégíti ki a szükséges sztenderdeket. Egy maszk például 6 százalék helyett legalább 53 százalékban engedte át a részecskéket. Megkeresésünk után több magyar viszonteladó is eltüntette a kétes minőségű termékeket a boltjából. Egy név nélkül nyilatkozó importőr elmondta: semmi segítséget nem kapott a magyar hatóságoktól a dokumentáció ellenőrzéséhez.

Az olajügyek viharában edződött egykori finánc, idősebb Kovácsics Iván évtizedek óta állami hátszéllel mozgolódik a legfontosabb magyar-kínai közös ügyek környékén. Jelenlegi munkaadója a magyar kormány legfontosabb koronavírus-védelmi beszállítója lett: a CECZ koronavírus-védőeszközök beszerzésére kiírt, négy darab, 5,8 milliárd forintos összértékű közbeszerzési pályázatokon nyert március hónapban, ez a cég nyerte a legtöbb ilyen közbeszerzést Magyarországon. A korábban Pekingben tanult ifjabbik Kovácsics Iván előmenetele nehezen függetleníthető apja karriertörténetétől, ő az Innovációs és Technológiai Minisztériumban kezeli a kínai portfóliót.

Többek között a Huawei, valamint Mészáros Lőrinc, illetve gyerekei és veje érdekeltségei lettek az alvállalkozói a Soroksár és Kelebia közötti vasútvonal fejlesztést megkapó CRE Konzorcium-nak. A CRE egyik tagja egyébként – mint ismert – a családfő vállalkozása, az RM International Zrt.

Orbán Viktor gyakran emlegeti kormányának jó kínai kapcsolatait, és az úgynevezett „Keleti nyitás” politikájának fontosságát. A Brüsszel-ellenes szabadságharc közepette az uniót is előszeretettel bosszantja azzal, hogy hangsúlyozza: olyan gazdag és hatalmas illiberális barátai vannak, mint Peking. Eközben azonban a számok nem azt mutatják, hogy Kína valóban Magyarország segítségére sietne egy pénzügyi zavarban. Az elmúlt években beígért hitelekből és óriási beruházásokból egyelőre nem lett semmi, és a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítása sem indult meg. A Vsquare.org projektje keretében az Átlátszó annak járt utána, vajon miért nem érnek ide a Peking által ígért összegek, és eközben Orbán Viktor miért henceg továbbra is a szoros kínai-magyar barátsággal.

Úszik a tartozásokban az önkormányzat és az adóhivatal felé a szolnoki Tisza Szálló kínai tulajdonosa – tudta meg az Átlátszó. A város vezetése gondolkodna az ingatlan megvételéről, de a kínai tulajdonosok az épületért jóval többet kérnek, mint amit az önkormányzat megadna. A szálló 2010-ben került hozzájuk, nem kizárt az sem, hogy a Túró Rudi kinti bevezetésére adott állami eximbankos hitelből vásárolhatták meg az ingatlant. A túródesszert sikertelen kínai piacra dobásából büntetőeljárás is lett, de az ügyészség nem tudta egyértelműen megállapítani a kínai gyanúsítottak bűnösségét.

Egy nemzetközi újságírószervezet leleplezése szerint a NAV-sztoriból ismert körhintacsalásokhoz hasonlóan, offshore cégek bevonásával csatornázódik el évente több billió jüan 2000 óta. Az Offshore Leaks projekt hongkongi médiapartnerének főszerkesztőjét leváltották, majd meg is késelték.