K-Monitor Adatbázis

Három neves vízügyi szakember – Futaki Károly, Holló Gyula és Simonffy Zoltán – nyílt levélben szólítja fel a főváros vezetését, hogy állítsa le a Római-partra tervezett mobil gát tervezési, előkészítési munkáit. Álláspontjuk szerint a tervezési folyamat átláthatatlan, önkényes, nincs összhangban a szakma írott és íratlan szabályaival, szemléletében és megoldásaiban pedig szembe megy a vonatkozó uniós irányelvekkel. A szakértők szerint elvileg az sem kizárt, hogy a jelenlegi nyomvonal az optimális, de ezt senki nem állíthatja biztonsággal a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján. Az viszont biztos, hogy a partélre épülő védmű lenullázza a part meglévő ökológiai értékét, míg a jelenlegi, a Nánási út-Királyok útján lévő, vagy az általuk szintén vizsgálatra javasolt, a jelenlegi telekhatárokon futó védvonal jóval kisebb károkat okoz.

Buda egyik legszebb részén jut természetvédelmi védettséget élvező, közvetetten állami tulajdonú, két helyrajzi számon fekvő ingatlanhoz Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester üzlettársa, Jászai Gellért cége. Az érdekeltségében lévő társaság tulajdonszerzése széljegyen már látszik az ingatlanok tulajdoni lapján. A több mint 4 ezer négyzetméteres telket és a rajta található villát meglehetősen olcsón, mindössze nettó 100 millió forintért szerezte meg a Konzum Nyrt. vezérigazgatójához köthető cég. Az értékesítésről szokatlan módon nem a menedzsment, hanem a Pilisi Parkerdő Zrt. felügyelőbizottsága döntött. Ennek elnöke Vörös József, aki Mészáros Lőrinc ügyvédjeként és jogi képviselőjeként lett ismert az elmúlt években.

Csaknem egymilliárd forintos beruházásban épülhet meg Fót új sportcsarnoka, amennyiben sikeres lesz a projekt TAO-pályázata. Kis szépséghiba, hogy a legutolsó tervek szerint a 251 milliós önrészt álló és az ingatlant biztosító település csak tanítási időben kora délutánig, illetve évente még mindössze 10 napon használhatná az épületet. Az ingatlan, amire építkezni terveznek, törvény alapján védett láp szomszédságában terül el.

Óbuda-Békásmegyer sajtófőnöke a Csillaghegyi stranddal foglalkozó cikkünk után felháborodott levélben közölte, hogy nem 246 fát vágnak ki a fürdőkomplexum miatt, hanem csupán 124-et. Ugyan ők adták ki azt az építési engedélyt, amelynek a tervdokumentációja 246 fa kivágásával számolt, de az építtető később önként csökkentette a mennyiséget.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. hétezer négyzetméteres fürdőkomplexumot épít a Csillaghegyi strandon. A hárommilliárd forintos beruházás alapkövét január végén tette le Tarlós István főpolgármester, Varga Mihály gazdasági miniszter, és Szőke László, a BGYH vezérigazgatója. Azóta az építkezés előkészületei zajlanak, elkezdték kivágni a fákat. Összesen 246 fa lesz a gigaprojekt áldozata, és 94-et ültetnek helyettük.

Zavaros koncepció, átláthatatlan tervezési folyamat és szinte felső korlát nélküli költségek – a látványos beruházások felszíne mögött ezek a meghatározó jellemzői a budai Várban zajló fejlesztéseknek. Lehet, hogy nem a miniszterelnök és néhány állami hivatal felköltözése az egyetlen szervezőerő, de a zűrzavarban egyelőre ez tűnik a meghatározónak. Összeszedtük, amit pillanatnyilag tudni lehet a Várban zajló projektekről.

A helyi civilek tiltakozása ellenére a XIII. kerület tavaly egy offshore-hátterű cégnek adta el az egykor óvodaként funkcionáló Pannónia utcai ingatlant. A vevő most nekikezdett a beruházásnak, és kivágatta a telken található fákat. Az önkormányzat szerint nincs semmi probléma.

Közérdekű adatigénylésben kérjük a Hortobágyi Nemzeti Parktól és a Honvédelmi Minisztériumtól is azokat a szerződéseket, amelyekből kiderül: ki, kinek a megbízásából, mekkora díjazás ellenében végzett lőszermentesítést a Hortobágyon. Az érintettek – köztük a munkákat közbeszerzésen elnyert cég is – hallgatnak, vagy egymásra mutogatnak. Honvédségi forrásaink szerint borítékolható volt a tragédia, annyira szennyezett a környék, és olyan túlterheltek – az újabban migránsügyben is bevetett – tűzszerészek. Négyen életüket vesztették.

Az indiai Apollo Tyres gumigyár miatt tette rá a kezét magántulajdonú földterületekre korábban a gyöngyöshalászi önkormányzat. Most egy olasz gázgyár miatt akarják elvenni több gazda földjét. A tulajdonosoknak mindkét esetben minimális kártérítést kínáltak, de ők nem akarnak belenyugodni abba, hogy kisemmizik őket.

Még el sem kezdődött a Múzeumi Negyed építése, a kormány által 2011-ben bejelentett nagyszabású beruházás már rengeteg pénzt emésztett fel. Három helyről szedtük össze, hogy nagyjából mennyibe is került eddig a Liget-projekt.