language

Lapok:

atlatszo.hu highlight_off

Akták:

Kvótareferendum kommunikációja highlight_off

atlatszo.hu

2011-ben alapított, független oknyomozó online-újság, mely a közélet tisztaságáért és közpénzekkel történő gazdálkodás átláthatóságáért küzd. Kiadója az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft, melynek ügyvezetője Bodoky Tamás. Munkájukat közadakozásból finanszírozzák, magánszemélyektől várnak adományokat függetlenségük megtartása érdekében. Alapítványuk az ÁtlátszóNet alapítvány.

Kvótareferendum kommunikációja

Kvótareferendum kommunikációja

2016. október 2-án népszavazást rendeztek Magyarországon, aminek a kérdése: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”. A referendum lebonyolításának költségei mellett jelentős összegek mentek el kommunikációra is, a kormány már nyár óta folyamatosan kampányol a nemleges válasz mellett. Az Átlátszó cikke szerint a teljes kormányzati kampány 17 milliárd forintba került. Feltűnő aránytalanság, hogy a hivatalos adatok szerint kilencszer annyi pénz ment a kvótaellenes népszavazási kampányra, mint a Fidesz-KDNP 2014-es parlamenti választási kampányára.


 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>

A vidéki buszok felmatricázására kifizetett költségek fele fiktív lehetett a kvótakampány során

A kormány 2016-os kvóta-népszavazási kommunikációjának részeként bonyolították le a vidéki közlekedési központok és a Volánbusz Zrt. buszain futó “vidéki jármű” kampányt. Az alig kéthetes reklámmegjelenés során a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda nettó 80 millió forintot buszoztatott meg. Megszereztük a kampány hivatalos dokumentációját, ami alapján könnyen lehet, hogy ennek az összegnek több mint a felét feleslegesen költötték el, csak a nyomdai munkára mintegy 27 millió forintos túlszámlázás történhetett. Bár nem milliárdos tételekről van szó, az ügy mégis tanulságos: egyrészt betekintést enged a keretszerződéseken belüli, egyedi megrendelések világába, másrészt bizonyítékokkal szolgál a Kabinetiroda hanyagságára, valamint a közbeszerzés nyertesei által a valós munka ellenértékén felül szerzett milliókra.

3 milliárd forintot költött a kormány a kvótakampány végére

2016 szeptemberében, az október 2-i kvótanépszavazást megelőző utolsó hónapban és a referendumot követő hetekben összesen 2,9 milliárd forintot költött a kormány reklámkiadásokra. A pénz nagy része szokás szerint a Fidesszel lojális médiacégeknél landolt. A legtöbbet a TV2, a Kod Media, a Mediaworks és az Origo kapta, de nem járt rosszul a Lokál, a Magyar Idők és a Pesti Srácok sem.

Uniós és magyar közpénzek a kormánypárti médiafoglalás szolgálatában 2014-2016

Lassan befejeződik a nem-kormánypárti média felvásárlása, miközben másfél év alatt szinte a semmiből felépült az új, Simicska-cégek nélküli orbánista médiaportfólió. Az 1 milliósra mért elérésű Origo mellett a TV2, az új bulvár-portfólió, az ugyancsak egymillió olvasót elérő vidéki laphálózat és a szépen hálózatosodó rádióadók sosem látott, politikailag homogén tulajdonosi struktúrájú médiabirodalommá állnak össze. Az akvizíciók és a működtetés költségeit részben a magyar költségvetésből átcsatornázott pénzek, részben a tulajdonos stróman-oligarcháknak juttatott uniós finanszírozású projektek haszna fedezi.

Bedöglött a trójai faló: ezt hozta a Liberális Párt 17 milliós kvótakampánya

Lassan minden adat nyilvánosságra kerül az őszi kvótakampánnyal kapcsolatban. A politikai nyilatkozatoknál jóval többet mond, hogy míg a kormány csak fizetett hirdetésre 17 milliárd forintot költött, addig a baloldali ellenzék pártjai az MSZP-től a MoMá-ig összesen nagyjából 50 millióból győzködték a szavazókat az otthonmaradásról. A Kétfarkú Kutyapárt egymaga 35 millióból próbálta megállítani a kormányzati gőzhengert, míg a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt 17 millió forintból harcolt mindenki más ellen. Ez volt az a lépés, amivel Fodor még a NER-kompatibilis ellenzék számára is vállalhatatlan lett. Megnéztük, mi jött ki még a 17 millióból.

Augusztusban 1,7 milliárd forintot költöttünk a kvótakampányra és kormányközeli sajtóra

Korábban sem sajnálta a pénzt a kormány a menekült- és migránsellenes hangulatkeltésre, de a kvótanépszavazás közeledtével még magasabb fokozatba kapcsolták a propagandavonatot. Augusztusban nettó 1,7 milliárd ment el ilyen hirdetésekre, és szokás szerint kormányközeli cégek kaszáltak. A TV2, a KOD Media, a Mediaworks és a Habony-birodalom mellett augusztusban a Garancsi István érdekeltségébe tartozó ESMA is jól járt, nettó 172 millió forintot kapott a villanyoszlopokra kihelyezett hatezer reklámtábláért.

Kiszámoltuk a kvótakampány teljes állami költségét: 17 milliárd forintot vertünk el

A népszavazás előtti héten az Átlátszó 15 milliárd forintra becsülte a kvótareferendumot megelőző EU- és bevándorlásellenes kampányköltést, a Miniszterelnöki Kabinetiroda viszont a népszavazás után 6,7 milliárd forintban jelölte meg a kormányzati kampány költségét. Az elmúlt napokban az augusztusban kötött szerződésekről is megjelentek a közbeszerzési tájékoztatók, így a tényszámok alapján egy újabb, még pontosabb összesítéssel jelentkezünk.

A nyomtatott sajtóban a Mediaworks profitált a legtöbbet a kvótakampányból

Másfél hónap után és csak személyes betekintés során teljesítette a Miniszterelnöki Kabinetiroda azt az elektronikusan beadott adatigénylésünket, amely három, a kormány betelepítési kvótáról szóló tájékoztató kampányával kapcsolatos szerződésre vonatkozott. Nem volt egyszerű azokhoz hozzájutni, de aztán olyan adatokat is kiadtak, amelyekre eredetileg nem voltunk kíváncsiak. Így tudtuk meg, hogy Csetényi Csaba cégei nettó 33 millió forintért vállalták tavaly decemberben a kampány kreatív feladatait. Januárban nettó 142 milliót, júliusban pedig már 645 milliót költöttek a kvótakampányra.

A tíz legdurvább történet a kvótareferendum-kampányból

Gyakorlatilag nincs nap az utóbbi hetekben, hogy ne derülne fény valamilyen jogsértésre és/vagy bűncselekményre, de legalábbis tisztességtelen akcióra a népszavazási kampány során. Sok minden más mellett ez is kiváló látlelet a magyar demokrácia állapotáról. Összeállítottunk egy szubjektív sorrendet a tíz szerintünk legsúlyosabb esetről.

Kvótamenekültenként több mint 7 évnyi ellátás árát költöttük gyűlöletkampányra

Az 1294 kvótamenekült ellátására fejenként 1,8 millió forintot adna az Európai Unió, az ellenük való gyűlöletkeltésre viszont fejenként 11,5 milliót költ a magyar kormány. Az eddig mintegy 15 milliárd forintos népszavazási kampány minden egyes magyarországi lakosnak 1.515 forintjába került, ami bő hétszerese annak, amennyibe egy brit lakosnak került a teljes Brexit-kampány.

Többe kerül a kvótakampány, mint amennyit a britek összesen költöttek a Brexit-kampányban

Még most sem tudjuk, hogy mennyi közpénz megy el a kvóta-, migráció- és idegenellenes kormányzati propagandára a vasárnapi népszavazásig, de a közbeszerzési adatokból és részlegesen teljesített adatigénylések alapján teljesen reális Harangozó Tamás szocialista politikusnak a saját adatigénylésére adott kormányzati válasz alapján közölt, a népszavazás megrendezésének költségeit bele nem számítva 15 milliárd forint körüli becslése. Bár a kormányzat által eddig publikált adatok alapján csak szűk 12 milliárd a biztos, de ebben nincsenek ott a médiavásárlást nem igénylő tételek, főként a kormány által közvetlenül kiküldött brossúrák, levelek előállítási és postaköltsége. Ám örömmel közölhetjük, hogy kicsi országunk ismét erőn felül teljesített: a brit uniós kilépésről szóló népszavazás kampányköltségeit ugyanis már most meghaladtuk. Nem csak a Leave és a Remain kampány költségeit külön-külön, hanem azok együttes költését is.
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>