K-Monitor Adatbázis

A K-Monitor megszerezte azoknak a pályázatoknak a leírásait, amelyeket a 4 milliárd forintos kormányzati program, a Városi Civil Alap keretében pozitívan bíráltak el. A dokumentumból kitűnik, hogy a legnagyobb összegeket az egyesületek és alapítványok – nagyrészt a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődő csoportok – olyan feladatokra kapták, mint új hírlapok vagy közösségimédia-kampányok elindítása. Ilyen célra kapott támogatást például a Fidesszel közös választási listát állító szervezet, a Vasarnap.hu kiadója, valamint a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivőjének alapítványa.

Évek óta komoly gondok vannak a közpénzmilliárdokból támogatott Antall József Tudásközpont pénzügyeivel, amit az Állami Számvevőszék is kifogásolt már. A Miniszterelnökség most vizsgálatot ígér, ám eddig is tudniuk kellett a kutatóintézet problémáiról, mert 2018-ban egy olyan alapítványból kellett pénzügyi mentőövet dobni az eladósodott szervezetnek, amit a Miniszterelnöki Kabinetirodából finanszíroznak, és ami politikai színezetű projekteknek osztja tovább a közpénzt.

Hosszas pereskedés után megkaptuk a Miniszterelnökségtől a Várgondnokság Kft.-ről és a Budavári Ingatlankezelő Kft.-ről 2017-ben készített átvilágítási jelentést. A vizsgálatot készítő PricewaterhouseCoopers (PwC) súlyos hiányosságokat talált az állami cégnél: a PwC megállapította például, hogy az ingatlanportfolió-nyilvántartás és a támogatások elszámolása hiányos, a Budavári Kft. megsértette a közbeszerzési szabályokat és a cég több uniós projektjével is komoly gondok vannak.

Mindkét oltóanyag beszerzését Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, ezért joggal gondolhattuk, hogy az ő tárcájánál vannak az iratok. A külügy azonban azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem adatgazda a kérdésben, és ugyanezt írta vissza adatkérésünkre a Miniszterelnökség is. Nem adjuk fel, több állami szervtől is kikértük a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinák vásárlásáról szóló szerződéseket, hogy megtudjuk a beszerzések részleteit.

Tuzson Bence államtitkár 2019. december 18-án sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormányablakos ügyintézést egy új mobilapp segíti a jövőben. Az alkalmazással azonban nem lehet ügyeket intézni vagy legalább időpontot foglalni: csak annyit tud, hogy megmutatja a térképen a kormányablakokat és nyitvatartási idejüket, valamint becslés alapján tájékoztatja a felhasználót, hogy hol mennyi idő alatt tud elintézni egy ügytípust. Tuzson azt mondta, hogy az applikációt “mindössze 15 millió forintból” fejlesztették, a Miniszterelnökségtől kapott adatok szerint azonban ennek tízszeresébe, nettó 155 millióba került.

Közadatigénylésben kértük ki a Miniszterelnökségtől, hogy a Hungary Helps program keretében milyen projektekre mennyit költött eddig a magyar állam. A válaszul kapott táblázat szerint Libanonba 1 milliárd, Irakba és Szíriába 2-2 milliárd, Jordániába, Kongóba és Nigériába körülbelül 300-300 millió forint támogatást küldtünk. Ez összesen 6,1 milliárd forint: a 2017-es Soros-ellenes kampányra kétszer ennyi közpénzt szánt a kormány, az épülő Puskás-stadion pedig 26-szor ennyibe kerül.

Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint “kulcsszereplője” volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek. Az Átlátszó értesülése szerint a Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót utalt 2013 és 2015 között Goris belga cégének – éppen akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában. A Fidesz pártalapítványa másolt tanulmányokat kapott cserében, a Miniszterelnökség nem árult el semmit az ügyről.

A 2014-ben kezdődött Öveges-program során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatás törvénysértő felhasználására az OLAF (Európai Csalási Elleni Hivatal) is felfigyelt, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő pedig évekig tájékoztatta a nyilvánosságot a botrányos részletekről. A Miniszterelnökség vizsgálata súlyos szabálytalanságokat állapított meg, az NNI lepasszolta a nyomozást a NAV-nak, az pedig azóta is tologatja az ügyet. Sajtóhírek szerint a 14 milliárd forintos programból több száz millió forintot kellett visszafizetni az EU-nak a magyar költségvetésből, de a pontos összeget sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte.

Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve Programmal kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által jelzett visszásságok miatt a magyar hatóságok részéről. Ez volt a nyomozás megszüntetésének indoka, a sajtóban megjelent hírek szerint azonban a kormány mégis fizetett az Európai Uniónak azért, hogy az ügy lekerüljön a napirendről. A büntetés pontos összegéről hiába érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, megkeresésünkre nem reagáltak.

Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták.