K-Monitor Adatbázis

A Sargentini-jelentés megszavazásának napján a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződést kötött Balásy Gyula két reklámcégével “Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” tárgyban. Hat nappal később megjelentek, és azóta is futnak a Sargentini-ellenes kormányzati hirdetések.

Titkolja a külügy, hogy mire költik a magyar állam százmillióit Finkelstein “gyermekei” az Egyesült Államokban – írtuk az év elején. Akkor azt szerettük volna megtudni, hová folyik el a magyar állam több, mint 2 milliárd forintja, amelyet a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezetnek utalt ki az elmúlt években – az Átlátszó jelenleg is pereli a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot (KKM) ezeketért az adatokért. A költségek egy része ugyanakkor most kiderült: a szervezet 120 ezer dollárt (mintegy 33 millió forintot) fordított egy divatbemutatóval összekötött eseményre, amelyet Magyarország washingtoni nagykövetségén rendeztek meg.

Nem csak az állami, a piaci hirdetéseket is eltéríti a politika, korrupcióval átszőtt az ügynökségi piac

Saját újságot, rádiót és néha helyi tévét is fenntart sok vidéki önkormányzat, hogy a lakosság értesüljön arról, mi történik a városban. Az erre költött tízmilliók mellett az önkormányzatok gyakran a megyei lapnak külön is jelentős összegeket fizetnek azért, hogy rendszeresen felületet biztosítsanak számukra. Ám a helyi hírek helyett inkább PR-cikkek jelennek meg ezeken az oldalakon. A Fejér Megyei Hírlapban egy alkalommal a székesfehérvári önkormányzat egyenesen egy Orbán Viktor-interjút tetetett be a saját maga fizette oldalra. Eközben több önkormányzatnál arról folyik a vita: rendben van-e, hogy a város milliókat fizet az állami hirdetésekkel egyébként is kitömött, kormányközeli oligarchák által felvásárolt újságoknak? Ám fontos szempont az is: ha fizet az önkormányzat, a megyei lap újságírói kevésbé lesznek kritikusak a városvezetéssel.

Decemberben és januárban hat nagy reklámkampányt rendelt a Miniszterelnöki Kabinetiroda összesen 4 milliárd forint értékben. Ebből a legdrágább a Stop Soros kampány volt, amire rögtön az elején 2,46 milliárdért rendeltek hirdetéseket. Emellett elment 252 millió a nyugdíjasok karácsonyi utalványának, bő 355 millió egy parlamenti határozat, és 676 millió a kormány eredményeinek reklámozására. Az adatokért 17.600 forintot kért a Kabinetiroda, de az egyik iratot kétszer is olvashatatlanul küldte el.

Az ma már egészen hétköznapi jelenség, hogy az önkormányzati médiumok nettó politikai propagandaeszközként működnek. Az azonban mindenképp új szintet jelent, hogy a választókerületben a szavazatokért küzdő kormánypárti képviselő Facebook-hírfolyama és az önkormányzati magazin közt olyan mértékű a tartalmi átfedés, hogy a politikus fb-fotói jelennek meg a kerületi újság lapjain. A kiskorúakkal mindig szívesen fényképezkedő Simicskó Istvánnak és az Újbuda-magazinnak ez is sikerült.

Uniós pénzből fogják reklámozni Magyarország turisztikai vonzerejét Oroszországban és Kínában is.

Cegléd vezetése sosem sajnálta a pénzt a helyi nyilvánosság támogatására: noha a városnak van saját újságja és tévéje, 2011-től öt év alatt közel 80 millió forintot fizettek ki a Varga család egyik cégének, leginkább PR-cikkek írására. Cikk viszonylag kevés született, lett viszont Vargáéknak egy étterme a városban, meg mellé még hat trafikjuk. De hiába a százmilliós forgalmak, az étterem döglődik, és a trafikokból is alig van profit – a kisvárosi történetet a helyi watchdog, a Ceglédi Spotlight derítette fel.

1,3 milliárd forint volt az Erzsébet-táborok reklámozása, 489 millió a vizes vb kampánya, 846 millióért jelentek meg PR-cikkek a kormányzati intézkedésekről, és 2,3 milliárd ment el a Soros-terves hirdetésekre. Mészáros Lőrinc médiacégeinél összesen 1,24 milliárd forint landolt ezekből a kormánykampányokból, de Tombor András, Habony Árpád, és Andy Vajna cégei is jól jártak. Az adatokért megint költségtérítést kért tőlünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

Az 1990-es évek végén az Ifjú Szocialisták Mozgalma környékén burjánzottak olyan jótékony, a fiatalokat így-úgy segítő civil szervezetek, amelyek a szoft költségek kreatív könyvelésével juttattak jelentős összegeket a Zuschlag János körül összeverődött ifjú pártközelieknek. Nem állítjuk, hogy ez történik a nemrég alapított Jövő Uniója Alapítványnál is, hiszen lehet, hogy csak a nehéz sorssal induló fiatalok iránt érzett empátia a közös a két történetben. A Jövő Uniója Alapítványt 2015-ös indulásakor a Fidelitas akkori alelnöke irányította, és az alapítvány körüli Fidelitas-káderek között felbukkan az Új Nemzedék Központ korábbi ügyvezetője, valamint egy, az üzleti életből hosszú évekre kitiltott menedzser is.