K-Monitor Adatbázis

Évek óta komoly gondok vannak a közpénzmilliárdokból támogatott Antall József Tudásközpont pénzügyeivel, amit az Állami Számvevőszék is kifogásolt már. A Miniszterelnökség most vizsgálatot ígér, ám eddig is tudniuk kellett a kutatóintézet problémáiról, mert 2018-ban egy olyan alapítványból kellett pénzügyi mentőövet dobni az eladósodott szervezetnek, amit a Miniszterelnöki Kabinetirodából finanszíroznak, és ami politikai színezetű projekteknek osztja tovább a közpénzt.

Két lényegi elemmel egészítette ki a Patrióta Európa Mozgalom mémoldalnak juttatott közpénzekről szóló korábbi cikkünket a történetben a pénzek címzettjeként szereplő egyesület. Egyrészt, hogy a fideszes mémeket posztoló Facebook-oldal még Balog Zoltán ideje alatt tartozott hozzájuk. Másrészt, hogy az egyesületnek csatornázott, a mémoldalnak szánt közpénzeket arra fordították. A részleteket és a Facebook-oldal szerkesztőinek nevét azonban nem árulták el.

A belvárosi szakkollégium fenntartójának alapítójaként Orbán Gáspár a főalak a Joghallgatók Önképző Szervezetének (JÖSZ) sztorijában. Mellette felsejlik egy miniszterelnöki kereszténymegbízott és egy kurzuskedvenc űrjogász. A joghallgatók üstökösként emelkedő szervezetrendszerébe dől az állami pénz, egyetemi ingatlan és mindenféle támogatás. De felmerül néhány kérdés: miért jut erre Rogán minisztériumától származó közpénz? Jutna vajon NER-csemeték nélkül is? Másoknak is ilyen könnyen megy ez? És miért kell szervezeti falakkal elválasztani a pénzcsapot maguktól a joghallgatóktól? Egyáltalán mennyire fontos a tagság ebben a történetben? Maratoni hosszúságú cikkben tárgyaljuk a Joghallgatók Önképző Szervezetét; a mese egyszerre olvasható a magyar politikai rendszer szimbólumértékű zanzájaként és egy nagyon is konkrét káderutánpótlás-istálló történeteként.

A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok EU-s pénzből könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül. A legnagyobb összegű, 25 milliárd forintos kölcsönt a kínai tulajdonú Borsodchem kapta, de megtalálható a listán Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a cseh miniszterelnök étolajos cége és az állami építkezések egyik sztárja, a West Hungária Bau Kft. is.

A 208 ezres táborral bíró Patrióta Európa Mozgalom facebook-oldal hetente gyakran több száz, köztük a Fideszt támogató képeket oszt meg a közösségi szájton. Az oldal működtetésére egy Fidesz-közeli egyesület 2019-ben közpénzből származó 5,8 millió forintot kapott. A pénzt csavarosan, egy alapítványon keresztül küldték, de a szálak Rogán Antalhoz vezetnek.

Március elején jelentek meg a Facebookon azok a tengerparti fotók, melyek szerint a Pest megyei Mende község polgármestere családjával nemrég Zanzibár tengerpartján nyaralt. A képeket Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szúrta ki, aki arról is beszámolt, hogy a polgármester családja az elmúlt években legalább 140 millió forint EU-s támogatást kapott. A polgármester neve feltűnt korábban a lószolárium botrányban: az állami és uniós támogatásból épített, eredetileg iskolások és lovas szakemberek képzését szolgáló tápiószentmártoni lovasközpontot Czerván György fideszes képviselő veje használta. A lovasbázishoz a mendei polgármester vezette egyesületen keresztül érkezett 45 millió forintos támogatás.

A Horváth Csaba (MSZP) vezette zuglói önkormányzat 2021-es költségvetésében szerepel egy nulla forgalmú cég, aminek 2021-ben 28,8 millió forintot fizetnének, és a Kezdj Itthon Nonprofit Kft. ezenkívül a Zuglói Védelmi Alapból is kap 18,8 millió forintot. Több zuglói képviselő ellenzi a nullás cég támogatását, ami mögött a fideszes kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló FIVOSZ áll.

Már tavaly 56 millió forinthoz jutott az akkor frissen bejegyzett, kormánypárti internethuszárokat képző Megafon Központ. A pénz forrása ismeretlen. A Megafont vezető Kovács István másik munkahelye, az Alapjogokért Központ az elmúlt években közel egymilliárd forintot kapott egy alapítványon keresztül. A pénzek feladója ez esetben jellemzően a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt.

Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával. Van, hogy a támogatásért cserébe az Alapjogokért Központot működtető cég elvileg semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles, néhány kétes színvonalon megvalósított projekt pedig arra utal, hogy ezek csak az egyre jobban kereső beszélő fejek etetésére szolgáló támogatás lepapírozását szolgálták: 2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett.

A magyar állami finanszírozású Bethlen Gábor Alap döntéseit megvizsgálva tárta fel egy nemzetközi újságírócsapat, hogy 2011 óta mennyi magyar közpénzt juttatott a Fidesz-kormány a szomszédos országokba. A horvát, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai és romániai adományokat összegezve elmondható, hogy a magyar állami támogatások főként a médiába, a fociba és egyházakhoz mentek, céljuk pedig leginkább a magyar kormánypárt és Orbán Viktor népszerűségének és politikai befolyásának növelése volt a határon túli magyarok körében.