K-Monitor Adatbázis

Adatigénylést küldtünk az Agrárminisztériumnak a Ductus Kft. ügyében, amely tavalyelőtt 2,2 milliárd forintos uniós finanszíozású pályázati forrást kapott. A cégben azóta tulajdonrészt szerzett Rogán Antal apósa. A vállalkozásnak ezután ugyanaz a Budapest Bank adott kölcsönt, amely Rogán Barbara és szülei elhíresült földügyét is finanszírozta (volna). A mezőgazdasági szaktanácsadás általában adminisztratív segítséget jelent olyasmi dolgokban, amiket a legtöbb magyar gazdálkodónak kötelezően meg kell csinálnia — tudtuk meg egy egyéni szaktanácsadótól. A téma politikai jellege miatt neve elhallgatását kérő szakember hozzátette azt is: nem érti, hogy az őhozzá hasonló egyéni szaktanácsadók miért nem pályázhattak ilyen forrásokra.

A cégbíróságon fellelhető dokumentumok tanúsága szerint Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke új feleségének apja mindössze hétszázötvenezer forintért szerezte meg egy nyíregyházi mezőgazdasági szaktanácsadó vállalkozás negyedét, ami nem sokkal korábban 2,232 milliárd forint vissza nem térítendő állami forrást kapott támogatott mezőgazdasági szaktanácsadásra az uniós finanszírozású vidékfejlesztési program keretében.

Csak a gaz nő azon a területen, ahol papíron egy kalandparknak kellene állnia. A 330 millió forintos uniós támogatást még hét éve ítélték meg egy pásztói civil szervezetnek, azonban a projektből alig valósult meg valami. Az önkormányzat széttárja karjait, az illetékes minisztérium mellébeszél, az egyesület pedig 2016 óta nem adott le beszámolót. Közben a NAV minden építményt lefoglalt az önkormányzati telken.

Balog Zoltánt választotta püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület csütörtökön, megbízatása hat évre szól. A volt miniszterelnöki főtanácsadó, országgyűlési képviselő, és EMMI-miniszternek van még egy jelenleg is érvényes pozíciója, ő a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Fidesz pártalapítványától október elején közérdekű adatigénylésben kérdeztük, milyen református szervezeteket támogattak az elmúlt években.

Az uniós átlagnál tízszer nagyobb bírságot kapott Magyarország az EU-s támogatások 2015 és 2019 közötti szabálytalan költése miatt, derül ki az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) jelentéséből. A szervezet a strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találta nálunk problémásnak, míg az Európai Unió többi tagállamánál ez átlagosan 0,36 százalék. A Legfőbb Ügyészség a jelentésre reagálva közölte, hogy a magyar hatóság egyre hatékonyabban ellenőrzi a csalás-gyanús ügyeket, amikből egyre kevesebb van. Mások szerint viszont Magyarországon “szelektíven” zajlik az ellenőrzés, s nem terjed ki a kormány köreit is érintő pénzlenyúlásokra, és az OLAF által felderített eseteknek a többszöröse lehet Magyarországon a szabálytalanságok száma az uniós támogatású projekteknél. Ráadásul a legnagyobb ügyeknél – mint például a 4-es metró, az Elios-ügy vagy a Microsoft esete – nem kerül sor vádemelésre.

A múlt héten derült ki, hogy új eljárás indítását kérte az ügyészség az azóta megszűnt Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) 25 millió forintos hólapátolási szerződése ügyében. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézményeként működő TKKI megbízása miatti több éves nyomozást tavaly zárta le a rendőrség. Az összesen 50 millió forint értékben két hólapátolási szerződést is elnyert céget azóta felszámolták. A kft egyik volt tulajdonosa jelenleg a kormányzati kommunikációs kampányokat lefolytató, Balásy Gyula érdekeltségéhez tartozó New Land Media Kft. médiatervezője.

Érden újabb front nyílt a lassan két éve tartó közéleti sportháborúban: egy új, köztulajdonú úszócég megalapításával a közgyűlés lezárta a T. Mészáros András feleségének nonprofit vállalkozását tápláló közpénzcsatornákat. Egy 2019. elején kötött szerződés révén az akkor hivatalban lévő fideszes városvezető önkormányzatának egyik cége évi több tízmillió forintot pumpált a feleség, Berczi Zita cégébe. A szerződő felek a szerződés minden szavát – különös tekintettel a megbízási díj összegére – üzleti titoknak minősítették.

Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos borászati cége 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy badacsonytomaji birtokán borászati épületet és panziót alakítson ki. Az épületek előtti mesterséges rézsűk annyira kiemelkednek a hegy oldalából, hogy már messziről is jól látható a projekt.

Kisvárda a helyi kötődésű Seszták Miklós minisztersége idején méltán érdemelte ki a “Kelet Felcsútja” elnevezést: a kisvárosra húszmilliárd forintnál is több közpénz hullott 2014-2018 között. Az abszurd fejlesztések máig nem álltak le, most épp a kisvárdai ECO-park interaktív fejlesztéséhez keresnek pályázókat. A projekt egyik látványossága egy atomerőmű-modell lesz.

Két éve vette meg egy magyar állami cég a volt Pannónia szálló épületét. Szatmárnémeti főterének egykori ékköve ugyanolyan gyászos állapotban van, mint azelőtt, és nem úgy tűnik, hogy a felújítás hamarosan elkezdődne.