K-Monitor Adatbázis

Jogsértésre hivatkozva megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék a Közbeszerzési Döntőbizottság egyik határozatának azt a részét, amely a büntetés-végrehajtás egyszer használatos műtéti textíliák megrendeléséről szóló kiírását rendben lévőnek találta. Mire az ítélet megszületett, a bv visszavonta a tendert.

Az Orbán-kormány 2012 szeptemberében törvénybe iktatta, hogy 2013 közepétől csak azok árulhatnak cigarettát, akik erre engedélyt kapnak. A koncessziókat botrányos tenderen osztották ki: hamar kiderült, hogy az engedélyek nagy részét a kormánypárthoz így-úgy közelállók nyerték meg. Az Átlátszó most megvizsgálta, hogy azóta hogyan alakultak a nemzeti dohányboltok bevételei és tulajdonviszonyai. Azt találtuk, hogy míg a törvény célja szerint elvileg egy személy legfeljebb öt dohányboltot üzemeltethetne, a sokmilliárdos forgalmú üzemeltetői hálózatokba szerveződő dohányboltok végső tulajdonosai – betéti társaságok kültagjaiként – egyszerre több tucat trafikban is érdekeltek lehetnek.

Öt év börtön – ennyit kockáztat, aki összebeszéléssel megbundáz egy közbeszerzést. Ha bűnszervezetben teszi, akkor még ennél is többet. Mi kevés híján száz olyan közbeszerzés adatait néztük át, ami az Elios Zrt. győzelmével végződött, és jónéhány olyan céget találtunk ezekben, amelyek konzorciumi partnerként, versenytársként és alvállalkozóként is megjelentek az Elios által megnyert tendereken. Az Eliossal együtt menetelő vállalkozások között az ágazat nagy múltú szereplői éppúgy felbukkannak, mint NER-barát kurzuslovagok. Nem állítjuk, hogy az összes érintett cég részt vett a közbeszerzések körüli visszaélésekben: azt elvileg a nyomozó hatóságok feladata lenne kideríteni, hogy ki vett részt tudatosan a közpénzszivattyúban.

Adatigénylésünkre Miskolc és Tamási is kiadta az EU csalás elleni ügynökségétől Elios-ügyben kapott levelet a közvilágítási projektek vizsgálata során feltárt visszásságokról. Kecskemét és Keszthely a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem adta ki a dokumentumot, Cegléd pedig megkérdezi az OLAF-ot.

A pénteki nap bombahíre, hogy az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal súlyos szabálytalanságokat állapított meg az Elios Zrt., Tiborcz István azóta eladott cégének közvilágításos projektjei kapcsán. A Hivatalt a két éves vizsgálat eredményei arra indították, hogy a magyar hatóságoknak jogi lépések megtételét, az Európai Bizottságnak pedig 40 millió euró, azaz 12 milliárd forint visszafizettetését javasolta. Röviden áttekintjük a miniszterelnöki vő cégének pályáívét, és megnézzük, jól jártak-e azok a városok, amelyek Tiborcz érdekeltségére bízták az energiatakarékossági befektetéseiket.

Turbófokozatban az uniós források lekötése; kartellel lebukott útépítő és ex-államtitkár vezette sportszövetség a Széchenyi 2020 múlt heti nyertesei között, 1 milliárd a piacot romba döntő állami hulladékkezelőnek szemléletformálásra, de akad egy értelmes közlekedésfejlesztési projekt is. A 49. heti uniós pályázati döntések külön táblázatban itt böngészhetők, és már fent vannak az Átlátszó interaktív térképén is.

A Mészáros és Mészáros Kft. tavaly ősszel három régiót is behúzott a Nemzeti Fejlesztési Programiroda 420 milliárdos építőipari gigatenderén, most ennek keretében három konkrét munkát nyert el a cég 14,7 milliárd forint értékben.

Kikértük az MNV-től a WHB által 3 milliárd forintért épített óriás ugrótorony kivitelezésére kötött szerződéseket, hogy részleteket tudjunk meg a beruházásról. Bár csak a vizes vb után jelentették be a nyilvánosságnak, hogy legalább három évig marad a torony betontalapzata a Batthyány téren, a most megkapott dokumentumokból kiderül, hogy az 1,9 milliárd forintért megépült platformot eleve véglegesnek rendelte meg a kormány. Azt is kiderül az iratokból, hogy maga a szűkebb értelemben vett torony, a felépítmény ehhez képest egész olcsó volt: még a 180 millió forintot sem érte el a költsége.

Az online shopnak július 10-én kellett elindulnia, de csak 13-án írták alá róla a szerződést. Az indoklás szerint hatékonyabb volt a T-Systems által szállított jegyautomata rendszerhez csatolni az online értékesítést, amit a vizes vb miatt kellett bevezetni. A BKK nem írt ki új közbeszerzést a projektre, hanem a 2013-as jegyautomatás szerződés módosításával oldották meg a dolgot, így verseny nélkül fizetnek havi 22 millió forintot a T-Systemsnek.

Még az erős magyar mezőnyben is az élbolyban van a Nyíregyháza-Sóstó-projekt a nagy uniós lenyúlásversenyben: a 2,1 milliárdos fejlesztésből becslésünk szerint akár a felét is ellophatták, a pontos összeget egy alapos nyomozás tudná megmondani. Úgy néz ki viszont, ilyen nem lesz, mert a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. Az indoklás is tartalmaz érdekességeket, ráadásul kiderült, hogy az egyik érintett cég tulajdonosa és a nyomozó ügyészség a feljelentés idején vezető beosztásban lévő ügyésze testvérek.