K-Monitor Adatbázis

Egyelőre nincsen sok nyoma annak, hogy 2023 a megszorítás éve lenne a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) nevezett állami médiánál. Idén elvileg jött volna a pénzügyi szigor: az MTVA önálló költségvetését 126,6 milliárd forintosra tervezték, ebből 5,5 milliárdot tesznek ki a kereskedelmi bevételek. A főösszeg 3,5 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál. Ennek ellenére az állami média az idei első félévben több költségvetési támogatást kapott, mint 2022 első hat hónapjában - derül ki az eredménykimutatásokból.

Az Atmedia, amely idehaza például a köztévék és a TV2 reklámidejével sáfárkodik, a jövőben Orbán Viktor szövetségeseinek segíthet be külföldön, mint korábban más kormányközeli cégek.

Nincs több titok – már ami a máltai offshore vállalkozások végső haszonhúzóinak személyét illeti. Egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően ugyanis kinyílt a törpeállam hivatalos cégjegyzéke. A Válasz Online öt olyan érdekeltséget is talált az adatbázisban, amely egyértelműen a Habony Árpád-féle üzleti csoporthoz tartozik. Az érintett gazdasági társaságok persze évek óta színmagyar, Fidesz- és államközeli bizniszeket bonyolítanak; csak azért lehetett szükség a „nemzetköziesítésükre”, hogy adót optimalizáljanak velük, illetve ideig-óráig láthatatlanná tegyék a tulajdonosaikat. Bónusz: a Habony-kör ebben a máltai hálózatban egyesült Zelles Sándorral, aki a Gyurcsány-éra főbizalmijaként a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot vezette. Ma pedig egyebek mellett az a feladata, hogy kivegye a pénzt a TV2 műsorgyártójából.

Az állami média reklámbevételének 12 százalékát tarthatja meg az a Mészáros Lőrinchez köthető cég, amely megnyerte az MTVA közbeszerzését.

Kétszer vették le a sápot a Soros Györgyre fókuszáló nemzeti konzultáció milliárdjaiból a baráti hirdetőcégek, miközben az állami megrendelés eljutott a politikai reklámokat közlő újságokhoz, tévékhez. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda gigantikus összegeket felemésztő kampányaiban az elmúlt években olyan finanszírozási rendszer alakult ki, amely lehetővé tette, hogy még az állam és az állami tulajdonú médiumok közé is beékelődjön két magáncég, és mindkettő jelentős jutalékot számoljon fel ugyanarra a reklámra. Ezzel a megoldással az állam által kifizetett minden 1 milliós hirdetési díjból akár 400-500 ezer forintot is zsebre tehettek a hirdetésszervezők.